Társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek

Törvényjavaslat tervezet

A környezetvédelmi hatásvizsgálatok és laborvizsgálatok intézményesítéséről
(2025. évi ... törvény)

1. § A törvény célja

A törvény célja a környezet- és egészségvédelem hatékonyságának növelése Magyarországon a környezeti hatásvizsgálatok, laboratóriumi ellenőrzések és monitoring rendszerek újraszervezésével, a hazai egyetemi kutatóintézetek és a megyei tisztiorvosi szolgálatok bevonásával.

2. § Értelmező rendelkezések

A törvény alkalmazásában:

• Környezetvédelmi hatásvizsgálat: olyan eljárás, amely során megállapítják egy adott tevékenység (pl. ipari gyártás, mezőgazdasági termelés) környezeti, ökológiai és egészségügyi hatásait.

• Laborvizsgálat: minden olyan elemzés, amely a levegő, talaj, víz, vagy biológiai minta környezeti és toxikológiai vizsgálatát jelenti.

• Ellenőrzött gazdasági szereplő: minden olyan ipari, mezőgazdasági vagy vegyipari egység, amely 50 fő feletti alkalmazotti létszámmal, vagy 100 millió Ft feletti éves árbevétellel működik.

3. § Új intézményi struktúra létrehozása

(1) A Kormány létrehozza a Tisztiorvosi Környezetvédelmi Szolgálatot (TKSZ) megyei szinten, amely felel a környezeti egészségügyi vizsgálatok felügyeletéért és az egyetemi laboratóriumokkal való együttműködésért.

(2) A magyar állam által fenntartott akkreditált egyetemi laboratóriumok (MATE, ELTE, DE, SZTE stb.) kijelölésre kerülnek mint hivatalos környezeti vizsgálóintézetek, melyek jogosultak:

• környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére,

• mintavételek lebonyolítására,

• laboreredmények kiadására, amelyek hatósági értékűek.

4. § Ellenőrzési és vizsgálati kötelezettség

(1) Minden nagyipari termelő, vegyiüzem, vagy mezőgazdasági nagyüzem köteles évente legalább egy alkalommal teljes körű környezetvédelmi vizsgálatot végeztetni a kijelölt egyetemi laboratórium és a TKSZ együttműködésében.

(2) Az ellenőrzés kiterjed:

• talaj- és vízmintákra,

• levegőminőségre,

• zaj- és rezgésszintre,

• állattartás esetén trágyakezelés és állategészségügyi kibocsátásokra,

• növénytermesztés esetén növényvédőszer-maradványokra és talajkimerülésre.

(3) A vizsgálat eredményeit a gazdasági szereplő nyilvánosan elérhetővé köteles tenni a cég hivatalos honlapján és a TKSZ adatbázisában.

5. § Finanszírozás és díjazás

(1) A vizsgálatok költségét az érintett gazdasági szereplő viseli.
(2) A Kormány pályázati alapon támogatja az egyetemi laborok fejlesztését és az eszközbeszerzést.
(3) A TKSZ működését részben központi költségvetés, részben a vizsgálatokból befolyó díjak fedezik.

6. § Szankciók és jogkövetkezmények

(1) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teljesíti a vizsgálati kötelezettségét, a Környezetvédelmi Hatóság:

• 1 millió Ft-tól 50 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki,

• felfüggesztheti a működési engedélyt súlyos vagy ismételt mulasztás esetén.

(2) Hamis adatszolgáltatás esetén büntetőjogi felelősségre vonható.

7. § Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

(1) A törvény 2026. ....-én lép hatályba.
(2) A Tisztiorvosi Környezetvédelmi Szolgálat megalakítása legkésőbb 2026. július 1-ig megtörténik.
(3) A kijelölt egyetemi laborok listáját 2026. december 31-ig a Kormány rendeletben teszi közzé.

Indoklás

A javaslat célja, hogy az állam független, tudományos alapú, korszerű laboratóriumokkal ellenőrizze a környezeti terhelést, ezzel megelőzve a korrupciót, átláthatóvá téve a működést, és növelve a lakosság biztonságérzetét. Emellett lehetőséget biztosít a hazai egyetemek tudományos kapacitásának kihasználására és regionális fejlesztésére.

Magyarázó indoklás

A törvényjavaslat célja a környezeti és lakossági egészségvédelem hatékonyabbá tétele Magyarországon, különös tekintettel az ipari, vegyipari és mezőgazdasági tevékenységek hatásaira. A jelenlegi ellenőrzési rendszer sok esetben alulfinanszírozott, fragmentált és nem mindig független. Ennek orvoslására a javaslat az államilag támogatott egyetemi laboratóriumokat és az újonnan létrehozandó megyei tisztiorvosi környezetvédelmi szolgálatokat ruházza fel hatósági ellenőrzési jogosultsággal.

A reform egyszerre biztosítja a vizsgálatok szakmai hitelességét, függetlenségét és területi lefedettségét, miközben lehetőséget teremt a hazai felsőoktatás és kutatás gyakorlati bevonására. A javaslat átláthatóságot és közbizalmat erősítő megoldás, amely hosszú távon hozzájárul egy élhetőbb és fenntarthatóbb környezet kialakításához.

Törvényjavaslat tervezet

A fenntartható fejlődésről és annak hazai végrehajtásáról
(2025. évi … törvény)

1. § A törvény célja

A törvény célja, hogy Magyarországon egységes keretet biztosítson a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti dimenzióinak összehangolt megvalósításához. A törvény előmozdítja:

• a természeti erőforrások megőrzését,

• a társadalmi igazságosságot és jólétet,

• a gazdasági működés hosszú távú fenntarthatóságát,

• az ENSZ 2030-as Agenda 17 céljának (SDG) hazai teljesülését.

2. § Alapelvek

(1) A fenntarthatóság minden állami, önkormányzati, gazdasági és civil szereplő közös felelőssége.
(2) Az erőforrások felhasználása nem haladhatja meg a természet eltartóképességét.
(3) A jövő generációk érdekeinek védelme kiemelt állami kötelezettség.
(4) A döntéshozatalban érvényesíteni kell a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások egyensúlyát.

3. § Fenntarthatósági tervezés és kormányzati feladatok

(1) A Kormány minden választási ciklus elején köteles elfogadni egy Nemzeti Fenntarthatósági Fejlesztési Stratégiát (NFFS), amely tartalmazza:

• az SDG-célok hazai mérőszámait,

• éves és középtávú célkitűzéseket,

• monitoring és jelentési rendszert.

(2) A KSH és a Nemzeti Fenntarthatósági Tanács közreműködésével évente jelentés készül a stratégia előrehaladásáról.

(3) A minisztériumok éves költségvetési tervezésében külön soron kell megjeleníteni a fenntarthatósági célokat szolgáló kiadásokat.

4. § Önkormányzati kötelezettségek

(1) Minden 10.000 fő feletti településnek rendelkeznie kell egy Fenntarthatósági Cselekvési Tervvel, amely:

• értékeli a térség környezeti, társadalmi és gazdasági állapotát,

• meghatározza a helyi célkitűzéseket (pl. energiahatékonyság, zöldterületek növelése, hulladékcsökkentés),

• tartalmazza az intézkedések végrehajtásáért felelős szereplőket és a határidőket.

(2) A tervezés során kötelező bevonni:

• a helyi civil szervezeteket,

• oktatási intézményeket,

• helyi vállalkozásokat,

• lakosságot (lásd: 8. §).

(3) A tervet legalább 4 évente felül kell vizsgálni és frissíteni.

5. § A vállalatok fenntarthatósági felelőssége

(1) A 250 fő feletti vállalkozások számára évente kötelező egy részletes Fenntarthatósági Jelentés készítése, amely tartalmazza:

• energia- és vízfogyasztás,

• hulladéktermelés és újrahasznosítás,

• munkavállalói jólét és esélyegyenlőség,

• társadalmi felelősségvállalás,

• fenntarthatósági célkitűzések és eredmények.

(2) Az 50–249 fő közötti vállalatok számára egy egyszerűsített Fenntarthatósági Nyilatkozat benyújtása kötelező egy központi űrlap alapján.

(3) A jelentéseket/nyilatkozatokat a vállalat köteles:

• saját honlapján közzétenni,

• feltölteni a Magyar Fenntarthatósági Nyilvántartásba.

6. § Oktatás és szemléletformálás

(1) Az általános és középiskolai oktatásban kötelező a fenntarthatóság témakörének beépítése a tantárgyi struktúrába (környezeti nevelés, etika, földrajz stb.).

(2) Az iskolák és egyetemek számára támogatott programok szervezhetők:

• iskolakertek,

• zöld beruházások,

• diákprojektek a helyi közösségekben.

(3) A felnőttképzés és munkaerőpiaci programok fenntarthatósági modulokat tartalmazhatnak.

7. § Természeti erőforrások védelme

(1) A kormány minden évben értékeli Magyarország természeti tőkéjének állapotát: vízkészlet, talaj, biodiverzitás, levegőminőség.

(2) Minden nagyberuházás esetén kötelező egy fenntarthatósági hatásvizsgálat elkészítése, amely külön értékeli:

• a beruházás ökológiai lábnyomát,

• társadalmi és gazdasági következményeit,

• fenntartható alternatívák lehetőségét.

7/A. § Klímaalkalmazkodás és ellenállóképesség

(1) A Kormány 5 évente köteles elfogadni egy Nemzeti Klímaalkalmazkodási Stratégiát, amely a változó éghajlat hatásaira való felkészülést szolgálja.

(2) Az önkormányzatok Fenntarthatósági Cselekvési Terve tartalmazza:

• a településre jellemző éghajlati kockázatok (aszály, áradás, hőhullám),

• és az ezekre adható válaszlépéseket (pl. zöld infrastruktúra, árnyékolás, vízmegtartás).

(3) A kiemelt építési és ipari beruházások engedélyezésének feltétele a klímaérzékenységi hatásvizsgálat elvégzése.

8. § Állampolgári részvétel és nyilvánosság

(1) Az állampolgároknak joguk van hozzáférni minden fenntarthatósági dokumentumhoz, jelentéshez és értékeléshez.

(2) Az állami és önkormányzati stratégiák, cselekvési tervek és nagyberuházások esetében kötelező:

• legalább 30 napos nyilvános véleményezési időszak biztosítása,

• elektronikus felület létrehozása a vélemények beküldésére,

• jegyzőkönyv készítése és közzététele a beérkezett észrevételekről,

• nyilvános lakossági fórum megtartása a nagyprojektek esetén.

9. § Finanszírozás

(1) A Kormány létrehozza a Fenntartható Fejlődési Alapot, amelyből pályázni lehet:

• civil és közösségi kezdeményezésekre,

• önkormányzati és vállalati zöld beruházásokra,

• oktatási és kutatási programokra.

(2) Az alap forrásai:

• költségvetési hozzájárulás,

• európai uniós források,

• zöld kötvények kibocsátásából származó bevételek.

10. § Ellenőrzés és szankciók

(1) A Magyar Fenntarthatósági Tanács felügyeli a törvényben meghatározott feladatok végrehajtását.

(2) A nem megfelelő vagy hiányzó jelentések, hatásvizsgálatok, illetve visszatartott adatok esetén:

• figyelmeztetés,

• 500.000 – 10.000.000 Ft közötti bírság szabható ki,

• súlyos vagy ismételt esetben működési engedély felfüggesztés is lehetséges.

11. § Hatálybalépés

Ez a törvény 2026. ....  1-jén lép hatályba.
A végrehajtási rendeleteket a Kormány 2026. december 31-ig köteles megalkotni.

Indoklás 

Ez a törvény céljaiban összhangban áll a nemzetközi (ENSZ, EU) elvárásokkal, de alkalmazkodik a magyar gazdasági és társadalmi realitásokhoz. A módosítások révén:

• differenciálja a vállalati kötelezettségeket,

• világosabb eszközöket ad a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra,

• biztosítja a valós és átlátható társadalmi részvételt.

A törvény nem bővíti túlságosan a bürokráciát, de elindít egy hosszú távú fenntarthatósági szemléletváltást – helyi és országos szinten is.

Részletes törvénytervezet: Hitelkárosultak, magánnyugdíjpénztári befizetések károsultjai, végrehajtói túlkapások károsultjainak kártalanítása

1. § A törvény célja és értelmezése

(1) A törvény célja a hitelkárosultak, különös tekintettel a devizahitel, hitelkártya, hitelkeret, autóhitel, áruhitel, vállalati hitel károsultjaira, az állami magánnyugdíjpénztári befizetések átemelése miatt hátrányt szenvedett személyek és szervezetek, valamint a végrehajtói túlkapások áldozatainak méltányos és igazságos kártalanítása.
(2) A törvény célja továbbá az átlátható, gyors és hatékony kártalanítási rendszer felállítása, amelyben az állam és a pénzintézetek közösen viselik a felelősséget.

2. § A jogosultak körének pontos meghatározása

(1) Hitelkárosultak: azok a természetes és jogi személyek, akik hitelt vettek fel az alábbi kategóriákban, és igazolt anyagi kárt szenvedtek el:

• devizahitel (lakás-, személyi, vállalati),

• hitelkártya hiteltartozás,

• hitelkeret (pl. folyószámlahitel),

• autóhitel,

• áruhitel,

• egyéb pénzügyi termékek (pl. lízing, faktoring).

(2) Magánnyugdíjpénztári károsultak: azok a magánszemélyek, akiknek a magánnyugdíjpénztári befizetései az állami nyugdíjrendszerbe történő átemelés következtében elvesztek vagy jelentős mértékben csökkentek.

(3) Végrehajtói túlkapások károsultjai: azok a személyek és szervezetek, akik a végrehajtói kar tevékenysége során jogsértő vagy aránytalan intézkedések miatt  kárt szenvedtek.

3. § Az állam és pénzintézetek egyetemleges felelőssége

(1) Az állam és a pénzintézetek egyetemlegesen felelősek a kártalanítás biztosításáért, mely magában foglalja a kártérítés teljes összegének megfizetését, illetve annak lebonyolítását.
(2) A pénzintézetek hozzájárulását a Kormány rendeletben szabályozza, amely figyelembe veszi a pénzintézet méretét, piaci részesedését, és a károkozás mértékét.
(3) Az állam a központi költségvetésből biztosítja a Kártalanítási Alap működésének szükséges részét.
(4) Az együttműködés keretében az állam és a pénzintézetek kötelesek adatokat szolgáltatni, amelyek a kártalanítási igények feldolgozásához szükségesek.

4. § Kártalanítási Alap létrehozása és működése

(1) A Kormány 6 hónapon belül köteles létrehozni a Kártalanítási Alapot, melynek feladata a kártalanítási igények fogadása, elbírálása és kifizetése.
(2) Az Alap kezelője független, szakmai kuratórium, amelyben képviselteti magát az állam, pénzintézetek, fogyasztóvédelmi szervezetek és civil érdekképviseletek.
(3) Az Alap évente legalább egyszer közzéteszi tevékenységéről szóló részletes beszámolóját, amely nyilvános és minden érintett számára hozzáférhető.
(4) Az Alapnak rendelkeznie kell elektronikus ügyintézési felülettel, valamint ügyfélszolgálati pontokkal az ország több helyszínén.

5. § Kártalanítási eljárás

(1) Az érintettek az igényüket a Kártalanítási Alaphoz nyújthatják be, részletes dokumentációval alátámasztva a kár mértékét.
(2) Az Alap 90 napon belül köteles az igényt elbírálni és döntést hozni.
(3) Az elutasítás esetén az érintett jogosult jogorvoslati kérelmet benyújtani, melyet egy független jogi testület vizsgál felül 30 napon belül.
(4) A kártalanítás teljes összege vagy annak részletekben történő kifizetése a kár nagyságától, az Alap pénzügyi helyzetétől és a kártérítési sorrendtől függ.
(5) Prioritást élveznek a kisjövedelmű, idős, illetve súlyosan rászoruló károsultak.

6. § A végrehajtói túlkapások elleni fellépés

(1) Létre kell hozni a Végrehajtói Felügyeleti Testületet, amely független szervezetként ellenőrzi a végrehajtók munkáját, vizsgálja a panaszokat, és indokolatlan túlkapások esetén fegyelmi eljárást kezdeményez.
(2) A panaszok benyújtására és kivizsgálására egyszerű, gyorsított és ingyenes eljárást kell biztosítani.
(3) A testület jogosult a visszaélések esetén bírságokat kiszabni, és javaslatot tenni a végrehajtói működés korlátozására vagy felfüggesztésére.
(4) A túlkapások miatt elszenvedett károk megtérítéséért az állam és a végrehajtói kamara egyetemlegesen felelős.

7. § Átláthatóság és nyilvánosság

(1) Az Alap működésével, a kifizetésekkel, az igények elbírálásával kapcsolatos adatok rendszeresen, legalább évente egyszer nyilvánosságra kerülnek.
(2) Az érintettek számára tájékoztató kampányokat kell indítani, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, hogy minden érintett tudomást szerezzen jogaikról és a kártalanítás menetéről.
(3) Az Alap ügyfélszolgálatai rendszeresen képzéseket és tanácsadást nyújtanak a jogosultaknak.

8. § Hatálybalépés és végrehajtás

(1) A törvény kihirdetésétől számított 6 hónapon belül a Kormány rendeletben szabályozza a Kártalanítási Alap működésének részletes szabályait, a pénzintézetek hozzájárulásának mértékét, a panaszkezelés rendjét és a végrehajtói felügyelet részleteit.
(2) A kártalanítási folyamatot legkésőbb a törvény hatályba lépését követő 3 éven belül le kell zárni, kivéve azokat az eseteket, amelyek újonnan merülnek fel vagy jogvita tárgyát képezik.
(3) Az állam és a pénzintézetek együttműködését évente értékelni kell, és az eredmények alapján szükség esetén módosítani a szabályozást.

Magyarázó indoklás

A jelen törvénytervezet a hitelkárosultak, a magánnyugdíjpénztári befizetések átemelése miatt károsultak, valamint a végrehajtói túlkapások áldozatainak megsegítésére és kártalanítására irányul, reagálva a magyar társadalom több éve fennálló, súlyos igazságtalanságaira és az ezekből fakadó társadalmi feszültségekre.

1. A hitelkárosultak körének szélesítése és pontosítása

A tervezet kiterjeszti a támogatottak körét a devizahiteleken túl minden olyan hiteltermékre, amelyből károk származhatnak, így például a hitelkártyákra, hitelkeretekre, autóhitelekre, áruhitelekre és vállalati hitelekre is. Ez a szélesebb megközelítés biztosítja, hogy ne maradjanak ki a támogatásból azok a károsultak, akik más típusú, de hasonló pénzügyi nehézségekkel küzdenek.

2. Az állam és a pénzintézetek közös felelősségvállalása

A törvény egyértelművé teszi, hogy az állam és a pénzintézetek egyetemleges felelősséggel tartoznak a kártalanításért. Ez a konstrukció biztosítja, hogy a károsultak ne maradjanak magukra, valamint az érintett pénzintézetek vállalják a felelősséget múltbeli hibáikért, mulasztásaikért. Ez egyben erős ösztönző is a pénzügyi intézmények számára a felelős működésre a jövőben.

3. Átlátható és hatékony kártalanítási mechanizmus

A Kártalanítási Alap létrehozása és a hozzá kapcsolódó részletes szabályozás biztosítja, hogy a kártalanítási folyamat egységes, átlátható, és gyors legyen. Az elektronikus ügyintézési lehetőség, az ügyfélszolgálatok, valamint a szakmai kuratórium bevonása elősegíti a hatékony és méltányos elbírálást. A gyorsított jogorvoslati lehetőség pedig garantálja az érintettek jogbiztonságát.

4. A végrehajtói túlkapások kezelése

Az utóbbi években számos esetben került felszínre a végrehajtói kar visszaélése, túlkapása. A törvény a Végrehajtói Felügyeleti Testület létrehozásával, valamint a panaszkezelési és szankcionálási rendszer bevezetésével egyértelművé teszi a visszaélések elleni fellépést, és növeli az érintettek jogbiztonságát és védelmét.

5. A társadalmi igazságosság és bizalom helyreállítása

E törvény megalkotásával a magyar állam szándéka, hogy helyreállítsa az igazságosságot és növelje a társadalmi bizalmat a pénzügyi intézmények és az állami szervek iránt. Ez hosszú távon hozzájárulhat a gazdasági stabilitáshoz és a társadalmi kohézió erősödéséhez.

Összefoglalás

Ez a törvénytervezet egy olyan átfogó, részletes és reális megoldást kínál, amely figyelembe veszi a magyar társadalom aktuális igényeit és lehetőségeit, ugyanakkor megteremti a jogi és intézményi kereteket a méltányos kártalanításhoz, a visszaélések elleni védelemhez és a jövőbeni felelős működéshez. A közös állami és pénzintézeti felelősségvállalás pedig biztosíték arra, hogy a károsultak valóban megkapják jogos kártérítésüket.