Szigeti-program gazdaságfejlesztési koncepciója

Elemzéseimre, kutatásaimra és nemzetközi jó gyakorlatokat feldolgozó tanulmányaimra a Szigeti-program keretében működő gazdaságpolitikai munkacsoportok is építenek. Munkám közvetlenül hozzájárul olyan programok és javaslatok kialakításához, amelyek nemcsak válaszokat adnak a jelen kihívásaira, hanem megalapozzák egy igazságosabb, versenyképesebb és jövőállóbb magyar gazdaság megteremtését is.

Célom, hogy szakértelemmel, valós adatokra építve és stratégiai jövőképpel támogassam mindazokat – vállalkozókat, döntéshozókat, közösségeket és magánszemélyeket –, akik hisznek abban, hogy Magyarország sokkal többre képes, és képes jobban teljesíteni – közösen, tervezetten, okosan.

Gazdasági részt érintő munka alapelve a következő:

"Nem az alacsony bérek teszik versenyképessé a vállalkozásokat Magyarországon – hanem az ésszerű gazdaságpolitika."

Gyakran halljuk, hogy Magyarországon azért alacsonyak a bérek, mert "csak így maradhatnak versenyképesek a magyar vállalkozások".
Ez azonban nem igaz. Ez egy téves paradigma.
Nézzük meg Nyugat-Európát: ott a cégek magasabb béreket fizetnek, több juttatást adnak a dolgozóknak, mégis versenyképesek a piacon. Miért?
Mert ott az állam úgy szabályoz, hogy a vállalkozások tisztességesen tudjanak működni – nem rájuk terheli más területek hibáinak a költségét, és nem nehezíti meg feleslegesen a foglalkoztatást.

Ezzel szemben nálunk sokszor az történik, hogy az állam:

• túl magas közterheket ró a munkáltatókra,
• a jól működő cégeket szorítja meg,
• miközben az így beszedett pénzt a piacon életképtelen, de politikailag "fontos" cégekbe pumpálja – sokszor vissza nem térítendő támogatások formájában vagy közbeszerzésnek álcázva.

Ez nem hatékony, és nem igazságos.
Egy egészséges gazdaságban az állam kevesebb pénzből is jobban tud működni, ha azt átláthatóan, célzottan és hatékonyan használja fel.

A célunk nem lehet más:
🔹 Élhető bérek, a vállalkozások tisztességesen tudjanak működni,
🔹 kiszámítható vállalkozói és jogi környezet,
🔹 és egy olyan állam, ami nem bünteti a teljesítményt, hanem megbecsüli azt.

Sokan – politikai vezetők és magukat szakértőnek nevező elemzők – azt ismételgetik, hogy Magyarország számára még "legalább 40 év" kell ahhoz, hogy utolérje a nyugati életszínvonalat. Ez nemcsak téves, hanem veszélyes állítás is. Aki ilyet mond, vagy nem ért hozzá, vagy szándékosan akarja fékezni az ország felemelkedését. Mert valójában a gazdasági felzárkózás nem évtizedek kérdése – ha van szakértelem és akarat, mindez megvalósítható akár 5 éven belül.

Magyarország - Nyugat-Európával egy szintre 5 év alatt - 2026–2031

Cél: Magyarország gazdasága 5 éven belül olyan szintre fejlődjön, hogy elérje a fejlett nyugat-európai országok szintjét az alábbi kulcsmutatók mentén:

• Egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson)
• Termelékenység
• Reálbérek és életszínvonal (Nyugat-Európai szinten)
• Innovációs képesség
• Szociális biztonság és társadalmi stabilitás

✅ 1. Oktatás és szakképzés reformja

Cél: Tudásalapú társadalom, amely képes alkalmazkodni a gyorsan változó technológiai és gazdasági környezethez.

Kiemelt lépések:

1. STEM és digitális oktatás bevezetése már alapfoktól.
2. Modernizált szakképzés (duális rendszerek).
3. Pedagógus-életpálya és bérezés teljes reformja.
4. Nemzetközi színvonalú felsőoktatás.
5. Nyelvtudás fejlesztése.
6. Cégek és iskolák együttműködésének ösztönzése.
7. Felnőttképzés és átképzési programok bővítése.

✅ 2. Innováció és technológiai fejlődés ösztönzése

Cél: A gazdaság szerkezete eltolódjon a magas hozzáadott értékű ágazatok irányába.

Kiemelt lépések:

1. K+F ráfordítás GDP-arányának duplázása.
2. Innovációs és startup ökoszisztéma fejlesztése.
3. AI, robotika, biotech iparágak támogatása.
4. Egyetem–ipar kapcsolatok erősítése.
5. Hazai szabadalmak, termékek külföldi piacra juttatása.
6. Innovációs ügynökség autonómiájának biztosítása.
7. Külföldi high-tech K+F beruházások bevonzása.

✅ 3. Versenyképes, kiszámítható gazdasági környezet

Cél: Jogbiztonság és tőkevonzó környezet kialakítása.

Kiemelt lépések:

1. Kis- és középvállalkozások bürokráciájának csökkentése.
2. Stabil adórendszer kialakítása.
3. Átlátható közbeszerzési rendszer.
4. Jogbiztonság garantálása a gazdasági szereplőknek.
5. Korrupcióellenes intézkedések.
6. Célzott iparági támogatások versenyképes módon.
7. Digitalizált vállalkozásindítási és működési folyamatok.

✅ 4. Munkaerőpiac modernizálása és aktivizálása

Cél: Magas foglalkoztatás és hatékonyság, a reálbérek felzárkóztatása.

Kiemelt lépések:

1. Élethosszig tartó tanulás rendszere.
2. Rugalmas munkavégzési formák elterjesztése.
3. Munkaalapú béremelkedés ösztönzése.
4. Diszkrimináció elleni fellépés.
5. Elvándorolt szakemberek hazacsábítása.
6. Automatizáció munkahelyi hatásainak kezelése.
7. Szabályozott, célzott külföldi munkaerő-beáramlás.

✅ 5. Infrastruktúra és digitalizáció fejlesztése

Cél: Modern, zöld és digitálisan fejlett gazdasági környezet.

Kiemelt lépések:

1. Szélessáv és 5G országos lefedettség biztosítása.
2. Elektromos és vasúti közlekedés fejlesztése.
3. Logisztikai központok modernizálása.
4. Zöld energiák arányának növelése.
5. Teljes e-közigazgatás bevezetése.
6. Okosváros-programok elindítása.
7. Energiabiztonság és klímavédelem összehangolása.

✅ 6. Egészségügyi és szociális rendszer megerősítése

Cél: Egészséges és jóléti társadalom, amely hosszú távon termelékenyebb.

Kiemelt lépések:

1. Egészségügyi dolgozók bérrendezése.
2. Kórházak és rendelők korszerűsítése.
3. Betegségmegelőző programok.
4. Mentális egészség központi szerepbe helyezése.
5. Digitális egészségügyi rendszer kiépítése.
6. Vidéki egészségügyi ellátás javítása.
7. Szociális védőhálók újrastrukturálása.

✅ 7. EU-integráció és nemzetközi kapcsolatépítés

Cél: Az európai gazdaságba való mély beágyazódás, stabil külkapcsolatok.

Kiemelt lépések:

1. EU-s források teljes körű lehívása és átlátható elosztása.
2. Euró bevezetésének előkészítése.
3. Jogállamiság megerősítése az uniós elvárások szerint.
4. Nyugat-európai tőke és beruházások ösztönzése.
5. Külkereskedelmi diverzifikáció.
6. Ellátási láncokba való mélyebb integráció.
7. Magyar gazdaságimázs javítása nemzetközileg.

✅ 8. Társadalmi bizalom és intézményi minőség megerősítése

Cél: Stabil, jól működő, igazságos és megbízható intézményi háttér, amelyben a társadalom bízik, és amely hosszú távon garantálja a fejlődés fenntarthatóságát.

Kiemelt lépések:

1. Jogállamiság visszaállítása – független igazságszolgáltatás.
2. Átláthatóság és elszámoltathatóság minden állami szinten.
3. Korrupció rendszerszintű visszaszorítása.
4. Politikai ciklusokon átívelő gazdasági konszenzus kialakítása.
5. Civil társadalom és média szabadságának biztosítása.
6. Közintézmények professzionalizálása, pártpolitikai befolyás nélkül.
7. Részvételi demokrácia eszközeinek bővítése – társadalmi párbeszéd.

🟩 Záró gondolat:

Ez a terv nem csupán gazdasági reformokat, hanem társadalmi, intézményi és kulturális megújulást is megkövetel. A nyugat-európai gazdaságok nem csak technológiájuk, hanem intézményi minőségük, oktatásuk és társadalmi tőkéjük révén értek el a magas életszínvonalat.

A felzárkózás nem projekt – hanem rendszerszintű átalakulás.

Ez a program nem azon alapul, hogy Magyarország "mindent egyszerre" old meg, hanem azon, hogy a legnagyobb társadalmi és gazdasági multiplikátor hatással bíró területeken gyors és hiteles reformokat hajt végre, amelyek magukkal húzzák a többi szektort. A társadalom nem elvont célokat érzékel, hanem konkrét életminőség-javulást már két éven belül.

A siker záloga: hiteles politikai vezetés + társadalmi támogatás + fókuszált reformprogram + nemzetközi együttműködés.

Megjegyzés: A felzárkózás 5 év alatt csak akkor reális, ha ezek mindegyike párhuzamosan, politikai konszenzussal és széles társadalmi támogatottsággal indul el azonnal. Bár mely pont megváltoztatása, vagy késleltetett elindítása a nyugat-európai életszínvonal elérését 10-15 éves távlatban helyezi. Tehát, elengedhetetlen az a feltétel, hogy tenni akaró és kompetens szakemberek irányítsák a megvalósítását.

 Az alábbiakban bemutatunk egy lehetséges költségvetési igény becslést arra, hogy az általunk felvázolt gyors felzárkózást megvalósíthassuk. Természetesen sok feltételtől függ (gazdasági növekedés üteme, hatékonyság, források felhasználása, nemzetközi támogatások), így csak vázlatosan, indikációs céllal mutatjuk be a becsült adatokat.

Kiinduló adatok

• Magyarország GDP-je 2024 aktuálisáron körülbelül  81 447,7 milliárd HUF.
• Az államháztartás kiadások/deficit/forráshelyzete jelenleg meglehetősen szoros. Például a 2026‐os költségvetési tervezetben kiadások ~ 35 000 milliárd HUF körül alakul

Becslés: mennyibe kerülne évente a "gyors felzárkózás"

Ha azt feltételezzük, hogy a felzárkózáshoz – például oktatás, digitális infrastruktúra, zöld és digitális átállás, közszolgáltatások modernizálása – jelentős többlet‐beruházásra, illetve átalakítási költségekre van szükség, akkor egy ésszerű becslés lehet az, hogy az éves költségvetésből +5–10 % körüli extra forrást kell mozgósítani erre a célra (amely felülmegy a hagyományos működési kiadásokon és beruházásokon).

Ha 5 %‐kal számolunk a GDP‐ből:

• 5 % *  81 447,7 milliárd HUF = ~ 4 072 milliárd HUF /év.
  Ha 10 %‐kal számolunk:
• 10 % *  81 447,7 milliárd HUF = ~  8 145 milliárd HUF/év.

Tehát évente kb. 4–8 ezer milliárd HUF nagyságrendű extra forrást igényelhetne, hogy teljes ütemben végrehajtható legyen az öt éves program.

Ha például az 5‑éves programot éves szinten azonos forrásokkal tervezzük, akkor az öt év alatt összesen kb. 20–40 ezer milliárd HUF lehet az igény.

Fontos megjegyzések

• Ez a becslés feltételezi, hogy nincs komoly forrásvesztés, korrupció vagy hatékonysági gond – ha ezek fennállnak, szükség lehet ennél nagyobb összegekre.
• A források lehetnek állami költségvetési források, EU‐s támogatások, magán‐ és üzleti beruházások, PPP‐projektek, stb. Az állami költségvetés önmagában nem feltétlenül fedezi az egészet.
• A költséget nemcsak beruházások jelentik: lesznek működési kiadások (oktatásból, egészségügyből, digitális szolgáltatásokból) és ezek megtartása is költség.
• A cél "nyugati életszínvonal elérése" több dimenziós (GDP/fő, oktatás, egészségügy, digitális ellátás) – tehát nem csak infrastruktúra, hanem humán erőforrás‐fejlesztés is kell, ami hosszabb távon hoz eredményt.

Az alábbiakban egy részletes becsült költségterv látható a felvázolt 5 éves felzárkóztatási programhoz, figyelembe véve:

• Bérek felzárkóztatását nyugat-európai szintre
• Nyugdíjak arányos emelését
• 1300000 új munkahelyet a KKV szektorban
• Adóbevételek növekedését (a foglalkoztatás növekedése és a bérek emelkedése révén)
• Alacsony, stabil inflációt (2%)
• Átlagos évi 4% reál GDP növekedést

🔎 1. A program 5 éves gazdasági kerete

Magyarország jelenlegi makrogazdasági alapadatai (2024-es becslés alapján):

• GDP (2024): kb. 81 500 milliárd Ft
• Teljes bérköltség (állam + vállalatok): kb. 20 000 milliárd Ft/év
• Nyugdíjkiadások: kb. 5 000 milliárd Ft/év
• Adóbevételek (államháztartás összesen): kb. 32 000 milliárd Ft/év

📈 2. Béremelési cél: felzárkózás a nyugat-európai szinthez

• A jelenlegi magyar átlagbér kb. nettó 350–400 ezer Ft/hó.
• Nyugat-Európában az átlagos nettó bér ennek kb. 2,5-szerese.
• Tehát a cél: 5 év alatt 2,5-szeres átlagbér-emelkedés → ez fokozatosan történik.

➕ Becsült többletbérköltség 5 év alatt:

• Kiindulás: 20 000 milliárd Ft/év → célérték: 50 000 milliárd Ft/év (2,5×)
• Ha lineárisan nő:
1. év: 24 000 milliárd Ft

1. év: 30 000 milliárd Ft

1. év: 36 000 milliárd Ft

1. év: 43 000 milliárd Ft

1. év: 50 000 milliárd Ft

• Összesen 5 év alatt: 183 000 milliárd Ft bérköltség

Jelenlegi 5 éves bérköltség: 20 000 * 5 = 100 000 milliárd Ft
👉 Többlet: 183 000 - 100 000 = 83 000 milliárd Ft bérköltség-többlet 5 év alatt

👵 3. Nyugdíjak felzárkóztatása

• Jelenleg: 5 000 milliárd Ft/év
• Cél: bérarányosan nő → szintén 2,5-szeres szintre
• Ugyanúgy lineárisan nő, mint a bérek

➕ Becsült többlet-nyugdíjkiadás 5 év alatt:

1. 1év: 6 000 milliárd Ft

1. 2év: 7 500 milliárd Ft

1. 3év: 9 000 milliárd Ft

1. 4év: 10 750 milliárd Ft

1. 5év: 12 500 milliárd Ft

• Összesen 5 év alatt: 45 750 milliárd Ft

Jelenlegi 5 éves nyugdíjkiadás: 5 000 * 5 = 25 000 milliárd Ft
👉 Többlet: 45 750 - 25 000 = 20 750 milliárd Ft nyugdíjtöbblet

🏭 4. 1,3 millió új munkahely és ezáltal generált adóbevétel-növekedés

Becsült éves bruttó bér új munkahelyenként:

• 625 000 Ft/hó → 7,5 millió Ft/év

Összes éves bér:
1 300 000 × 7,5 millió Ft = 9 750 milliárd Ft

➕ Új adóbevételek:

• Személyi jövedelemadó (15%): ~1 460 milliárd Ft/év
• Szocho, munkáltatói járulék (13%): ~1 267 milliárd Ft/év
• Összes új adóbevétel: ~2 727 milliárd Ft/év
• 5 év alatt: ~13 635 milliárd Ft

📊 5. GDP és inflációs hatások

• Reál GDP növekedés: évi 4%
• Infláció: stabil 2%
• Ez reálisan lehetővé teszi, hogy a költségvetés növekvő bevételekkel számoljon, miközben a forint értéke is relatíve stabil marad.
• A magasabb bérek fokozzák a fogyasztást → nő az ÁFA-bevétel is (nem számoltuk bele most).

💰 Összesített költségek és bevételek a programhoz (5 év alatt)

Tétel  -  Becsült összeg (milliárd Ft)

Többletbérköltség 83 000 milliárd Ft

Többlet nyugdíjkiadás 20 750 milliárd Ft

Összes állami ráfordítás 103 750 milliárd Ft

Új adóbevétel (1,3M munkahely) -13 635 milliárd Ft

Nettó költség ~90 000 milliárd Ft

📌 Mit jelent ez évente?

• Éves átlagos költségvetési igény: 90 000 / 5 = ~18 000 milliárd Ft/év
• Ez a jelenlegi állami költségvetés kiadásainak ~50–55%-a
• Jelentős részét lehet EU-forrásból, adóemelés nélkül, gazdasági növekedéssel és befektetésekkel finanszírozni

✅ Záró megállapítás

A nyugati szintű felzárkózás nem 40 év kérdése, hanem politikai akaraté és szakmai felkészültségé. Reálisan:

• Bérek és nyugdíjak felzárkóztatása 5 év alatt megoldható
• Új munkahelyek jelentősen növelik a foglalkoztatást és az állami bevételeket
• A szükséges ráfordítás nagyjából 90 000 milliárd Ft 5 év alatt, ami kezelhető, ha van növekedés, átláthatóság és hatékonyság

Az 1,3 millió új munkahely adóbevételének számítása az előző becslésben fix jelenlegi átlagbérrel történt, miközben a Szigeti-program célja az, hogy az új munkahelyeken is ütemezetten nőjön a bér – ugyanúgy, mint a teljes gazdaságban, 2,5-szeres szintig 5 év alatt.

Így pontosítom a becslést, és éves bontásban mutatom, hogyan nő az új munkahelyek után befolyó SZJA (személyi jövedelemadó) és Szocho (munkáltatói járulék) a bérek emelkedésével.

📊 Új munkahelyek: 1,3 millió fő – ütemezett bérnövekedéssel

● Kiinduló bruttó átlagbér (2026):

7,5 millió Ft/év/fő (625 000 Ft/hó)

● Cél (2030):

18,75 millió Ft/év/fő (1 562 500 Ft/hó)
→ Ez 2,5-szeres növekedés, lineárisan 5 év alatt

📈 Éves átlagbér az új munkahelyeken

Év -Bérszorzó

Éves átlagbér (Ft)           - SZJA (15%)  - Szocho (13%)

2026   1,0×7 500 000         1 462,5 mrd      1 267,5 mrd

2027   1,375×10 312 500    2 011,4 mrd      1 681,6 mrd

2028   1,75×13 125 000      2 559,4 mrd     2 095,6 mrd

2029   2,125×15 937 500   3 107,3 mrd      2 509,7 mrd

2030   2,5×18 750 000      3 655,3 mrd      2 923,8 mrd

💡 A számítás alapja:

• SZJA: bruttó bér × 15%
• Szocho: bruttó bér × 13%
• 1 300 000 munkahely mindegyik évben

📥 Összes új adóbevétel 5 év alatt

Adónem - Bevétel (összesen, milliárd Ft)

SZJA 12 796 milliárd Ft

Szocho 10 478 milliárd Ft

Összesen 23 274 milliárd Ft ✅

📌 Mi változik az előző becsléshez képest?

Az előző (egyszerűsített) becslésben fix bérrel számoltunk, így:

• Korábbi 5 éves új adóbevétel: ~13 635 milliárd Ft
• Javított becslés ütemezett bérnövekedéssel: 23 274 milliárd Ft

👉 Különbség: + 9 639 milliárd Ft adóbevétel az 1,3 millió munkahely után, ha a bér a többi szektorral együtt nő.

✅ Frissített pénzügyi összesítő (5 év alatt)

Tétel - Összeg (milliárd Ft)

Többlet bérköltség 83 000 milliárd Ft

Többlet nyugdíjkiadás 20 750 milliárd Ft

Összes költség 103 750 milliárd Ft

Új adóbevétel (javított) −23 274 milliárd Ft

Nettó ráfordítás ~80 476 milliárd Ft

✳️ Következtetés

• Az 1,3 millió új munkahely nemcsak foglalkoztatottságot növel, de az ütemezett bérnövekedéssel jelentősen növeli az állam adóbevételeit.
• A teljes program nettó költsége 5 év alatt ~80 500 milliárd Ft, ami évi kb. 16 100 milliárd Ft.
• Ez még mindig vállalható szint, ha az ország gazdasági potenciálját felszabadítjuk.