Társadalmi egyeztetés alatt álló programpontok: Bacsikné Szigeti Gabriella a program fő ideológusa, aki a politika szociál- és oktatáspolitikájával, valamint ezen tényezők gazdasági hatásaival foglalkozik főként.

Oktatáspolitikai Terv – A Szigeti-program Oktatási Stratégiája

Módosított változat – 2025.01.16 / 2025.08.25
"Minden gyermek számít, minden tehetség kibontakozhat – de egyikük sem maradhat le."

I. Átfogó elvek és megvalósíthatósági garanciák

A stratégia célja egy igazságos, gyermekközpontú, tanárközpontú és fenntartható oktatási rendszer, amely a 21. század kihívásaira válaszol – különös tekintettel a digitális írástudásra, az MI-technológiára, a szociálmédia-használatra, a környezettudatosságra és a nemzeti identitásra. A reformok fokozatosan, regionális pilotprogramokkal indulnak, szakmai és társadalmi konzultációval, költséghatékonysági modellezéssel, valamint tanári utánpótlási stratégiával.

Fő alapelvek:

• családcentrikus és közösségalapú szemlélet;
• fokozatos, kötelező alapokra épülő megvalósítás;
• intézményi és tanári autonómia biztosítása, egyensúlyban az állami garanciákkal;
• digitális és mesterséges intelligencia-alapú ismeretek beépítése korosztály-specifikusan;
• nemzeti identitás és kulturális gyökerek megerősítése már kisgyermekkortól.

II. ÓVODA – ISKOLAELŐKÉSZÍTÉS

Cél: minden gyermek sikeres iskolakezdése társadalmi háttértől függetlenül – a gyermek fejlődési ritmusához igazodva.

1. pillér – Rugalmas iskolaelőkészítő program (5 éves kortól):

• Erősen ajánlott, fejlesztésközpontú iskolaelőkészítő év, opcionális részvétellel.
• Beszéd, számolás, mozgás, érzelemszabályozás, szociális készségek fejlesztése.
• Alapvető digitális tájékozódás és képernyőidő-kezelés bevezetése játékos formában.
• Célzott béremelés a hátrányos térségek óvodapedagógusainak.

2. pillér – Szülői partnerség és családi erőforrások bevonása:

• Ingyenes iskolakezdési tanácsadás; "Fejlődési lehetőségek térképe" otthonra.

3. pillér – Inkluzív nevelés, célzott támogatással:

• Kisebb csoportlétszám problémás térségekben, pedagógusasszisztensek bevonása.
• Digitális eszközhasználati szokások formálása a szülőkkel együttműködésben.
• Idegennyelv tanulás előkészítő foglalkozások.

III. ÁLTALÁNOS ISKOLA – TEHETSÉG, SZABADSÁG ÉS KÖTELEZŐ ALAPOK

Cél: kreatív, szabad iskolák – de minden gyermek számára biztonságos, fejlődő környezet, amely a jövő alapkompetenciáit is garantálja.

4. pillér – Kötelező alaptantárgyak minden tanulónak:

• Magyar nyelv és irodalom
• Matematika
• Angol és nemzetiségi (szabadon választható) nyelv és irodalom
• Történelem és nemzeti kultúra
• Informatika, digitális írástudás, alapvető MI-használat
• Kémia, fizika, biológia, földrajz – iskolatípus és évfolyam szerint mélyülve (6. évfolyamtól)

Minden iskola felelőssége, hogy a fenti alaptantárgyakból garantálja az elsajátítást – országos mérési rendszer támogatásával.

5. pillér – Tehetséggondozás, késleltetett profilozással:

• A tehetséggondozás keretében a diákok számára lehetőséget biztosítunk a késleltetett szakosodásra, amely során az érdeklődésük és fejlődésük szerint választhatják ki a számukra legmegfelelőbb tanulmányi irányokat. A profilalkotás nem kötelező, és rugalmasan, a tanulmányok előrehaladtával történik, hogy lehetőséget biztosítsunk a személyre szabott fejlesztésekre és projektalapú tanulásra. 

6. pillér – Tanári autonómia és módszertani szabadság:

• Minimumkövetelmény-alapú tantervi rendszer.
• Tananyagmodulok szabad kombinálhatósága, tanári módszertani szabadság mellett.

7. pillér – Digitális és technológiai készségek fejlesztése:

• 2. évfolyamtól tanulói tablet támogatott rendszerben.
• 5. évfolyamtól választható programozási és mesterséges intelligencia bővített modul.
• Alapfokú szociálmédia-tudatosság oktatása: online viselkedés, álhír-ellenállás, személyes adatvédelem.

8. pillér – Kisebb osztálylétszám, figyelmi és mentális jelenlét támogatása:

• 1–4. évfolyam: 22 fő maximális létszám, 5–8. évfolyam: 26 fő maximális létszám.
• Tanulót segítő mentori és mentálhigiénés hálózat kiépítése.

IV. KÖZÉPISKOLA – RUGALMAS PÁLYÁRA ÁLLÍTÁS

Cél: minden diák saját tempójában találja meg a számára megfelelő utat – nem szelektív, hanem kísérő oktatási struktúra.

9. pillér – Átjárható és rugalmas struktúra:

• 9. évfolyam egységes alapozási lehetőséggel – választható módon.
• Pályaorientáció már 7. osztálytól, folyamatosan építve.

10. pillér – Szakképzés megerősítése, presztízzsel:

• Szakképzés nem alsóbbrendű: minden szakképző iskolában kötelező az informatika, angol nyelv és MI-alapok.
• Szakmai közösségi programok, projektalapú tanulás előtérbe helyezése, vállalati mentorálás.

11. pillér – Gimnáziumi szabadság, tudományos alapú előkészítés:

• Tantervi autonómia, kutatási és projekttámogatás.
• Érettségi: gyakorlati, digitális és szociális készségek értékelése is.

12. pillér – Portfólió és mentorálás:

• Választható tanulói portfólió, online és offline formában.
• Mentorálási lehetőség minden középiskolásnak – nem kötelező, de támogatott rendszer.

V. FELSŐOKTATÁS – AUTONÓMIA, VERSENYKÉPESSÉG, KULTURÁLIS IDENTITÁS

Cél: szakmai és közösségi alapon működő, nyitott és független egyetemek.

13. pillér – Intézményi autonómia visszaállítása:

• Kuratóriumok helyett szakmai és hallgatói tanácsok.
• Intézményi tulajdonforma újratárgyalása szakmai egyeztetéssel.

14. pillér – K+F+I és hallgatói részvétel:

• Teljesítményalapú ösztöndíjak kutatásban résztvevő hallgatóknak.
• Nyitott egyetemi programok középiskolások számára.

15. pillér – Digitális világkép és nemzeti identitás összhangja:

• Mesterséges intelligencia, médiatudatosság és szociálmédia-kultúra oktatása minden tanárképzésben.
• Magyar nyelv és kultúra kötelező alapmodul társadalomtudományi szakokon.

Magyarázó indokolás – A Szigeti-program Oktatási Stratégiájához

Az Oktatáspolitikai Terv célja, hogy a magyar köznevelés és felsőoktatás rendszere 21. századi módon válaszoljon a társadalmi, technológiai és kulturális változások továbbá a gyors fejlődés előtt álló magyar gazdaság és globalizált világ kihívásaira, miközben megőrzi nemzeti alapértékeit és biztosítja az esélyegyenlőséget. A stratégia vezérgondolata: "Minden gyermek számít, minden tehetség kibontakozhat – de egyikük sem maradhat le."

1. A kötelező tantárgyi minimum bevezetésének indoka

A matematika, magyar nyelv, angol és nemzetiségi nyelv, informatika és történelem tantárgyak minden gyermek számára való kötelező biztosítása nem a pedagógiai szabadság korlátozása, hanem az alapműveltséghez való jog érvényesítése. Ezek azok a kompetenciaterületek, amelyek:

• meghatározzák a későbbi tanulási utak sikerességét,
• kulcsfontosságúak a munkaerőpiaci és társadalmi részvétel szempontjából,
• elengedhetetlenek a digitális világban való biztonságos eligazodáshoz,
• a magyar identitás és kulturális önazonosság alapjai.

Az alaptantervi minimum nem zárja ki az iskolák és pedagógusok módszertani és tartalmi szabadságát, hanem egy átlátható keretet biztosít, amelyen belül a differenciálás és innováció szabadon megvalósulhat.

2. A mesterséges intelligencia és szociálmédia-oktatás beemelése

A mesterséges intelligencia (IA) technológiák és a szociálmédia használata már most is alakítják a gyermekek gondolkodását, információszerzési szokásokat, szociális kapcsolataikat és tanulási mintáikat. A stratégia ezért:

• korosztály-specifikusan vezeti be az AI-tudatosságot: alsó tagozatban képernyőidő-kezelés és alapszintű médiatudatosság, felső tagozattól programozási és MI-alapismeretek;
• beépíti az online etika, álhírek felismerése, digitális önvédelem oktatását;
• a középiskolai tanulók számára elérhetővé teszi a szociálmédia felelős használatára vonatkozó tartalmakat is.

Ez nem technológiai fétis, hanem a gyermeki jólét, mentális egészség és digitális öntudatosság alapfeltétele a mai világban.

3. A nemzeti identitás és közös kultúra védelmének indoka

A globális nyitottság mellett elengedhetetlen a magyar nyelv, történelem és kulturális önazonosság tudatos megerősítése:

• nem politikai célzattal, hanem történeti és közösségi önreflexióval;
• nem "túlhangsúlyozva", hanem szerves részeként a tanításnak, az óvodától kezdve;
• a közösségi élmények (ünnepek, népszokások, történelmi emléknapok) pedagógiai feldolgozásával.

A stratégia hangsúlyozza: a nemzeti kultúra nem választható "extratartalom", hanem az oktatás természetes, nevelési tengelye.

4. A szakmai autonómia és állami felelősség egyensúlyának megteremtése

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pedagógiai autonómia és az intézményi szabadság nem állhat szemben az állam felelősségével. A stratégia egyszerre vállalja:

• a pedagógusok szabadságának és szakmai kompetenciájának megerősítését;
• az alapszintű oktatási tartalom, esélyegyenlőség és hozzáférés kötelező garantálását minden gyermek számára.

Ez az egyensúly a rendszer stabilitásának és minőségének záloga.

5. A szakképzés és gimnáziumi képzés értékazonos kezelése

A stratégiában nem a "két világ" szelektív logikája, hanem a választható, rugalmas fejlődési utak logikája dominál. A szakképzés és gimnázium közötti átjárhatóság megmarad, és minden képzésben kötelezővé válik:

• a digitális írástudás,
• az angol nyelv,
• az életvezetési és társadalmi ismeretek alapszintje.

Így a szakképzés nem szűkös eszköz a "lemaradók" számára, hanem egy másik kapu a sikerhez.

Összegzés

Ez a stratégia nem rövid távú választ ad, nem reformnak álcázott status quo-védelem, hanem egy valóságon alapuló, jövőorientált oktatási közmegegyezés alapja. Képes összehangolni:

• a digitális kor kihívásait,
• a gyermeki fejlődés tempóját,
• a pedagógus szakma megbecsülését,
• az esélyegyenlőség társadalmi küldetését,
• és a magyar kultúra továbbörökítésének felelősségét.

Ez az oktatáspolitikai terv nem ideológiát közvetít, hanem nevelési küldetést teljesít: a gondolkodni tudó, együttműködésre képes, nemzeti közösségét ismerő magyar polgár nevelésének alapjait teszi le.

A Szigeti-program Egészségügyi Reformprogramja

Módosított változat – 2025.02.10 / 2025.07.07

"Emberközpontú, megelőző, elérhető egészségügy – a család biztonságáért"

Időtáv: 5 éves megvalósítási ciklus
Cél: Teljes körű, európai színvonalú, megelőzésközpontú és családbarát egészségügyi rendszer létrehozása
Alapelv: Az egészség nem kiváltság, hanem alapjog – mindenki számára biztosítani kell az elérhető, minőségi ellátást, a prevenciótól a gyógyulásig.

I. Megelőzés és közösségi egészség – a jövő orvoslása

1. Védőnői hálózat megerősítése
   – Jogállás és bér rendezése (minimum nettó 750 000 Ft)
   – Kor elvárásainak megfelelő szerepek: preventív tanácsadás, mentálhigiénés szűrés, iskolai jelenlét, bábaság
   – Védőnőképzés bővítése, ösztöndíjprogram
   – Bábaképzés indítása védőnők számára az otthonszülések biztonságáért
2. Népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat újjászervezése
   – Országos Népegészségügyi Központ létrehozása
   – Járványvédelmi egységek minden megyében
   – Lakossági edukációs kampányok
3. Iskolai és közösségi egészségfejlesztés
   – EFI irodák minden járásban
   – Egészségtan bevezetése iskolákban (mentálhigiéné, testkép, digitális detox)
   – "Egészséges Falu / Város" program

II. Alapellátás újraformálása – az első vonal megerősítése

1. Háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer megerősítése
   – Praxisbérek emelése (minimum nettó 1 500 000 Ft)
   – Kötelező korosztályos szűrések: vérnyomás-, vércukor-, mentálhigiénés, mozgásszervi szűrés évente
   – Praxisközösségek kialakítása (orvos, dietetikus, gyógytornász, pszichológus, szociális munkás)
   – Biztonságos otthonszülés program elindítása:
    Háziorvosok továbbképzése szülészeti alapismeretekből
    Védőnők, orvosi asszisztensek bábaképzése
    Otthonszülés esetén speciális mentőautó állnak készenlétben, amelyben sürgősség esetén akár császármetszés is végezhető a helyszínen, az anya és a baba életének biztonsága érdekében
2. Szűrőbuszhálózat kiépítése a háziorvosi ellátás támogatására
   – Mobil szűrőbuszok beszerzése, diagnosztikai eszközökkel
   – Digitális eredményközvetítés háziorvosoknak
3. Házi ápolás és idősgondozás fejlesztése
   – Mobil ápolási egységek vidéken
   – Otthonápolási támogatás: nettó 200 000 Ft/hó
   – Hospice és palliatív ellátás bővítése
4. Digitális alapellátás és 0–24 elérhetőség
   – Telemedicina minden praxisban
   – 24/7 Online Orvosi Konzultációs Központ
   – Digitális betegút-navigáció

III. Mentőszolgálat – gyors, szakmai, mindenhol elérhető

1. Mentőszakma megbecsülése
   – Bérrendezés: orvos (minimum nettó 2 millió forint), mentőtiszt (minimum nettó 1,4 millió forint), ápoló (minimum nettó 900 000 forint)
   – Éves továbbképzés, nemzetközi csereprogram
   – Mentőorvosok és mentőtisztek szülészeti képzésének kiemelt támogatása a biztonságos otthonszülésekhez
2. 10 percen belüli kiérkezés biztosítása
   – Új járműpark, mobil egységek
   – Falusi mentőpontok defibrillátorral
3. Orvos jelenléte minden sürgősségi bevetésnél

IV. Kórházak és szakellátás – elérhető, korszerű, emberi

1. Kórházi kapacitások helyreállítása
   – Bezárt kórházak újranyitása
   – Területi lefedettség újratervezése
2. Várólisták megszüntetése
   – Diagnosztikai és műtéti maximum: 30 nap
   – CT, MRI, robotsebészet vidéken
3. Szakember-megtartás
   – Bér: orvos (2M), ápoló (800E)
   – Rekreációs helyiség, lakhatási támogatás

V. Mentális egészségügy – emberi méltóság, megelőzés, kezelés

1. Pszichiátriai ellátás és krízisambulanciák
   – Területi pszichiátriai osztályok
   – Ifjúsági krízisközpontok
   – Pszichológusok bérrendezése
2. Mentálhigiénés program az alapellátásban
   – Pszichológus heti rendelés minden praxisban
   – Preventív tanácsadás fiataloknak, időseknek

VI. Képzés, kutatás és szakmai autonómia – a tudás biztonsága

1. Orvos- és egészségügyi képzés bővítése
   – Dupla felvételi keretszám
   – 200–300 ezer Ft havi ösztöndíj
   – Klinikai gyakorlat - vidéken is
2. Folyamatos szakmai továbbképzés
   – Évente 1 hónap fizetett továbbképzés
   – Nemzetközi tudáscsere, kutatási mobilitás

VII. Finanszírozás és ütemezés

Hozzávetőleges éves költségbecslés (milliárd forintban):

• Bérrendezés (orvosok, ápolók, mentősök, pszichológusok): ~500 Mrd Ft/év
• Kórházak újranyitása, felújítás, eszközbeszerzés: ~350 Mrd Ft/év
• Alapellátás megerősítése (védőnők, praxisok, szűrőbuszok, otthonszülés program): ~200 Mrd Ft/év
• Mentőszolgálat fejlesztése: ~150 Mrd Ft/év
• Mentálhigiénés fejlesztések (ambulanciák, pszichológiai hálózat): ~80 Mrd Ft/év
• Digitális egészségügyi rendszerek fejlesztése (telemedicina, e-portálok): ~100 Mrd Ft/év
• Képzési és kutatási ösztönzők (hallgatói ösztöndíjak, nemzetközi programok): ~100 Mrd Ft/év
• Magánegészségügyi szolgáltatások TB-finanszírozása: ~120 Mrd Ft/év

Összesített éves becsült költség: ~1 600 milliárd forint

Ez alapján a teljes 5 éves költségvetés elérheti a 8 000 milliárd forintot.

Finanszírozás forrásai:
– Egészségügyi kiadások hadikiadásokkal arányos szintjére emelése
– EU egészségügyi alap
– Szektorális újraelosztás, célzott visszaforgatás

VIII. A magánegészségügy integrálása – esélyegyenlőség és tehermentesítés

1. Államilag finanszírozott magánegészségügyi ellátás bevezetése
   – A biztosított magyar állampolgárok magánszolgáltatások keretében is jogosultak államilag finanszírozott ellátásra.
   – A költséget az állam a társadalombiztosítás terhére közvetlenül a szolgáltatónak téríti.
   – Csökken az állami intézmények túlterheltsége, várólisták rövidülnek.
2. Minőségbiztosítás és transzparencia a magánszektorban
   – Csak minősített, regisztrált magánszolgáltatók vehetnek részt.
   – Árplafon, EESZT-kapcsolat kötelező.
3. Kapacitás-alapú együttműködés és beteg szabad kórház választása
   – Régióspecifikus beillesztés, szabad intézményválasztás.
4. Szakmai mobilitás és rendszerintegráció
   – Állami orvosok részmunkaidős részvétele a magánszektorban.
   – Egységes szakmai protokollok.

Magyarázó indokolás – A Szigeti-korszak Egészségügyi Reformprogramja

A magyar egészségügyi rendszer hosszú évek óta fokozatosan veszít az erejéből: elöregedő és túlterhelt humánerőforrás, egyenlőtlen hozzáférés, elavult infrastruktúra, hosszú várólisták és a prevenció háttérbe szorulása jellemzi a helyzetet. A globális járványok, a mentális egészségügyi válság, valamint az egészségügyi dolgozók elvándorlása rámutattak arra, hogy az egészség nemcsak egyéni, hanem társadalmi és gazdasági biztonsági kérdés is.

A Szigeti-korszak Egészségügyi Reformprogramja éppen erre válaszul született: olyan komplex, rendszerszintű átalakítást javasol, amely az egészségügyet új alapokra helyezi, és az emberközpontúság, a megelőzés, az elérhetőség és a biztonság hívószavak mentén biztosítja a magyar emberek egészséghez való jogát – a születéstől az időskorig.

1. Miért szükséges a reform?

• Prevenció hiánya: Jelenleg az ellátórendszer túlságosan a már kialakult betegségek gyógyítására koncentrál, miközben az időben végzett szűrések, az egészségnevelés és a közösségi programok alulfinanszírozottak. Ez hosszú távon növeli a kezelési költségeket és csökkenti a várható élettartamot.
• Területi egyenlőtlenségek: A kórházak bezárása, az orvoshiány és a szakdolgozók elvándorlása miatt számos térségben már a legalapvetőbb ellátás is nehezen hozzáférhető.
• Mentális egészség válsága: A pszichés megbetegedések meredeken emelkednek, de nincs megfelelő országos hálózat az enyhébb esetek kezelésére, korai beavatkozásra.
• Magánegészségügy torzulása: A magánszektor elérhetőbbé vált, de kizárólag azok számára, akik azt saját zsebből meg tudják fizetni – ez szembemegy az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő jog elvével.
• Otthonszülés rendezetlen helyzete: A családok igénye egyre nagyobb az alternatív szülési módok iránt, de a jelenlegi rendszer nem garantálja ezek biztonságát és integráltságát.

2. A program alapelvei

• Az egészség alapjog, nem kiváltság: A társadalombiztosítással rendelkező magyar állampolgároknak az állam kötelessége biztosítani az elérhető, színvonalas és időben igénybe vehető ellátást, legyen az állami vagy magánszolgáltató által nyújtva.
• A megelőzés és az egészségfejlesztés prioritása: Az egészségügyi rendszernek nem a betegségeket kell kezelnie elsődlegesen, hanem az egészséget kell fenntartania. Ennek megfelelően a program nagy hangsúlyt fektet az iskolai egészségtanra, a védőnői hálózatra, a szűrőbuszokra és az EFI irodákra.
• Tisztességes bérezés és szakmai autonómia: A program megbecsülést kíván adni az orvosoknak, ápolóknak, mentősöknek, pszichológusoknak és minden egészségügyi dolgozónak – ez elengedhetetlen az itthon maradáshoz és a minőségi ellátáshoz.
• Digitális és mobilellátás, ahol csak lehet: A korszerű egészségügy nem lehet helyhez kötött. A telemedicina, a 24/7 konzultációs központ, a digitális betegút-navigáció és a szűrőbusz-hálózat csökkentik a területi különbségeket.
• Családbarát egészségügy, az élet minden szakaszára: Az otthonszülés biztonságos lehetőségének megteremtésétől az idősotthonok palliatív támogatásáig az emberi méltóság tisztelete áll a középpontban.

3. A magánegészségügy integrálása – társadalmi igazságosság

A program egyik leginnovatívabb pillére, hogy lehetővé teszi a magyar biztosított állampolgárok számára, hogy magánegészségügyi szolgáltatót is igénybe vehessenek az állami egészségbiztosítás terhére. Ezzel:

• tehermentesül az állami rendszer,
• csökkennek a várólisták, különösen a diagnosztikai és egynapos beavatkozások terén,
• egyenlő hozzáférés valósul meg ott is, ahol csak magánszolgáltató működik.

Az állami és magánszolgáltatók így komplementer módon működhetnek együtt, nem konkurenciaként, hanem közös felelősségvállalással a lakosság egészségéért.

4. Finanszírozási indokolás

A teljes reformprogram öt évre számított költsége a legfrissebb becslések szerint ~8 000 milliárd forint, az alábbi fő elemek alapján:

• Bérrendezés, szakmai képzések
• Kórházak újbóli megnyitása, eszközbeszerzés
• Alapellátás megerősítése (szűrőbuszok, otthonszülés)
• Mentőszolgálat fejlesztése
• Mentálhigiénés rendszer kiépítése
• Digitális platformok létrehozása
• Magánegészségügyi rendszer TB-integrációja

A finanszírozás forrásai:

• Egészségügyi kiadások arányának emelése a hadikiadások szintjére
• EU egészségügyi és szociális alapok
• Hazai költségvetési átcsoportosítások (pl. szektoradó célzott visszaforgatása)
• Magánegészségügyi részvétel szabályozott bevonása

Záró megjegyzés

A Szigeti-korszak Egészségügyi Reformprogramja nem pusztán adminisztratív újrarendezés, hanem értékalapú váltás. A cél, hogy egy olyan egészségügyi rendszer jöjjön létre, ahol a magyar emberek egészsége nem politikai ígéret, hanem működő valóság, és ahol az orvosok, ápolók, mentősök nem külföldre menekülnek, hanem hivatásukat itthon, biztonságban, elismerés mellett gyakorolhatják.

Ez a reform nem halasztható – ez a reform szükséges. És ez a reform lehetséges.
Mert az egészség nem luxus, hanem jog.

Fotógaléria

Fotógaléria: 1. Interjúk politikusokkal és szakértőkkel a legaktuálisabb témákról 2. Részvétel politikai rendezvényeken és beszélgetések dokumentálása 3. Különleges események, mint például politikusok találkozói vagy konferenciák képekkel és videókkal.