NER adó bevezetése

A tervezett adóintézkedések és bevételi átalakítások elsősorban a 2026-os évre vonatkoznak, és átmeneti jellegűek. Ezzel az időszakkal lehetőséget teremtünk arra, hogy átvilágítsuk az államháztartás minden fontos elemét, beleértve a titkosított hitelszerződéseket, elkötelezettségeket és azok hosszú távú következményeit is.

Ennek az átfogó felülvizsgálatnak az alapján 2027-től egy család- és KKV-barát adórendszert, valamint hosszú távon fenntartható és igazságos adópolitikát alakítunk ki. Ennek célja, hogy Magyarország olyan gazdasági környezetet kínáljon, amelyben:

• a Nyugat-Európai bérekhez való felzárkózás nem okoz kiszámíthatatlan árnövekedést,

• és az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladja meg az Európai Unió három legstabilabb inflációs mutatójával rendelkező tagállamának átlagát.

1. Állami forráselvonás a NER és NER-közeli cégektől

📌 Becslés:

• Jelenleg évente ~500-800 milliárd Ft-nyi közbeszerzés kötődik ezekhez a cégekhez
• Ha 100%-kal csökkentjük ezek volumenét: kb. 500–800 milliárd Ft megtakarítás

2. Luxus és Extraprofit adó NER-közeli cégekre (20–25%)

📌 Becslés:

Luxus Adó

Luxus adó bevezetése a magas jövedelmű és luxus életstílust folytató egyének és vállalatok számára, annak érdekében, hogy a közpénzeket az állami jóléti rendszerek javítására lehessen felhasználni.

• Jachtadó:
• Adóalany: 5 millió euró feletti jachtok
• Adó mértéke: 15% éves jövedéki adó.
• Becsült bevétel: 20–25 milliárd Ft/év.
• Helikopteradó:
• Adóalany: 2 millió euró feletti helikopterek.
• Adó mértéke: 10% éves jövedéki adó.
• Becsült bevétel: 5-8 milliárd Ft/év.
• 600 NM feletti lakóterülettel rendelkező ingatlanadó:
• Adóalany: 600 nm feletti ingatlanok.
• Adó mértéke: 1-2% éves ingatlanadó.
• Becsült bevétel: 15–20 milliárd Ft/év.
• Luxusautó-adó (100 millió Ft fölötti forgalmi értékű autók):
• Adóalany: 100 millió Ft érték feletti luxusautók.
• Adó mértéke: 5-10% értékadó.
• Becsült bevétel: 10–15 milliárd Ft/év.
• Összesített luxusadóbevétel becslés: 50–63 milliárd Ft/év többletbevétel.

3. A Szerencsejáték Zrt. teljes nyereségének központosítása

📌 2023-as profit: kb. 80 milliárd Ft
📌 2026-os becsült profit (növekvő árbevétel miatt): 100–120 milliárd Ft

4. Autópálya-díjak visszairányítása a központi költségvetésbe

📌 2023-as e-matrica és e-útdíj bevételek: kb. 300 milliárd Ft
📌 2026-os becslés: 330–350 milliárd Ft

5. Közüzemi alapdíjak 50%-os csökkentése és állami költségvetésbe irányítása

📌 Állami költségvetés bevétele (villamos energia, gáz, víz):

• Ha ~4 millió háztartást veszünk alapul, havi kb. 3.000-6.000 Ft megtakarítás háztartásonként! A közüzemi alapdíjak összességében havi szinten egy átlagos háztartásnak körülbelül 6.000–12.000 Ft/hó körül mozog.
• 4 millió × 4.500 × 12 = 216 milliárd Ft/év
• Összesen: kb. 216 milliárd Ft/év többletbevétel.

6. NER-adóelkerülési törvények visszavonása (pl. leányvállalatok, tőkealapok, offshore)

📌 Becslés:

• Évi ~300 milliárd Ft kikerül az adózási rendszerből
• Szigorítással visszaterelhető adóalap: kb. 200–250 milliárd Ft/év

7. KKV-k és új munkahelyek révén képződő bevétele az államnak

📌 Új KKV-k: 100.000 × (átlagos éves befizetett különböző adók: 1 millió Ft) = 100 milliárd Ft

📌 Nincs adóemelés! 📌 Új munkahelyek (1,2 millió):

• Átlag bruttó bér 400.000 Ft (jelenleg) → Évi bérköltség 5.760 milliárd Ft
• TB járulék 18,5% → 1.065 milliárd Ft
• SZJA bevétel (15%) az egyéni adózóknál: kb. 864 milliárd Ft
• Összesen új adóbevétel: kb. 1.900 milliárd Ft - mely a Szigeti-programban megfogalmazott jövedelmek jelentős emelkedésével fokozatosan nő

📊 Összesített strukturális hatás az állami költségvetésre (becslés)

Tétel

KIADÁSOK

Emelt családi pótlék 480 (milliárd Ft)

Igazságos adókedvezmény 320 (adócsökkenés) (milliárd Ft)

Családalapítási támogatás 200 (milliárd Ft)

Ifjúsági oktatási támogatás 120 (milliárd Ft)

Hazahívó Év programrész 8 (milliárd Ft)

Európai bérszint (közszféra) 1.000 (milliárd Ft)

Ingyenes szakmai képzés, álláskeresési támogatás 200 (milliárd Ft)

Egészségügy fejlesztés 1.600 (milliárd Ft)

Menedékprogram 80 (milliárd Ft)

Egyenlő utak – fogyatékossággal élők támogatása 630 (milliárd Ft)

Összes KIADÁS 4.438 (milliárd Ft)

FORRÁSOK

NER forráselvonás 800 (milliárd Ft)

NER extraprofit adó 200 (milliárd Ft)

Luxus adó 60 (milliárd Ft)

Szerencsejáték Zrt. nyereség 100 (milliárd Ft)

Autópálya-díjak vissza a költségvetésbe 350 (milliárd Ft)

NER adóelkerülés megszüntetése 200 (milliárd Ft)

Közüzemi alapdíjjak 50%-ának elengedése és költségvetésbe irányítása 216 (milliárd Ft)

Új KKV és munkahelyek adóbevétele 1.900 (milliárd Ft)

EU-források felszabadítása (részlegesen) 500–1000 (milliárd Ft)

Összes FORRÁS 4.326–4.626 (milliárd Ft)

"Zöld Beruházási és Energiafüggetlenségi Alap" – zöld energiaadó a fosszilis profitokra

📌 Intézkedés lényege:

• A fosszilis energiahordozókra (olaj, gáz, szén) épülő cégekre (főként MOL, MET csoport és importőrök) egy speciális zöld adó kivetése.
• Mérték: 10–15% extraprofitadóként a nyereségükre (kizárólag nem-megújuló tevékenységeikből származó profitra)
• Bevétel felhasználása: teljes egészében megújuló energia, lakossági energiafüggetlenség (pl. napelemek, hőszivattyúk) támogatására, de számviteli értelemben a költségvetési egyenleget javítja.

💰 Várható bevétel (konzervatív becslés):

• MOL-csoport nyereség (2023): ~1.500 milliárd Ft → ebből kb. 60–70% fosszilis → kb. 1.000 milliárd Ft
• 10–15% zöld extraprofitadó: 100–150 milliárd Ft
• A MET csoport számára becsült extraprofitadó bevétele 10%-os adókulcs mellett 27–42 milliárd Ft körül alakulhat, míg 15%-os adókulcs esetén 40,5–63 milliárd Ft között mozoghat.

👥 Társadalmi elfogadottság okai:

• Nem a lakosságot, hanem nagyvállalati profitokat célozza
• Klímavédelmi célhoz kötött → morálisan legitim
• Támogatja a zöld átmenetet (energetikai szuverenitás, energiafüggetlenség)
• Kompatibilis az EU irányelveivel → segíti az EU-források elérését is

🟢 További előny:

• Az intézkedések révén csökkenhet a lakossági rezsiköltség középtávon
• Hozzájárulhat az ország energiafüggetlenségéhez és klímavédelmi céljaihoz

📈 Költségvetési hatás:

Tétel

Összes KIADÁS 4.438 (milliárd Ft)

Összes FORRÁS 4.326–4.626 (milliárd Ft) + MOL és MET "Zöld Beruházási és Energiafüggetlenségi Alap" befizetése 140 (milliárd Ft)

Becsült egyenleg új intézkedéssel:

-28 – +328 (milliárd Ft)

Tovább növelhető az állam bevétele a bankok, biztosítók, kaszinók, bányák, fegyvergyárak extraprofit adókkal (éves szinten 20-25%-os extraprofitadó)

Bankok: 50-150 milliárd forint
Biztosítók: 20-50 milliárd forint
Kaszinók: 4-10 milliárd forint
Bányák: 20-50 milliárd forint
Fegyvergyárak: 5-15 milliárd forint
Összesen: 99-275 milliárd forint évente.

Megvalósítható a lakosság bérnövelése valamint a KKV szektor adóteher csökkentése, egy jól végig gondolt gazdaság és adópolitika megalkotásával!

➡️ Ez már szuficites (többletes) költségvetést jelentene!!!

Igazságosabb gazdaságot, erősebb társadalmat!

Ha megszüntetjük a NER-hez köthető cégek kivételezett helyzetét, megadóztatjuk az indokolatlan állami támogatásokból meggazdagodott vállalatokat, és elzárjuk őket a további közpénzforrásoktól, akkor jelentős költségvetési többletet teremthetünk.

Ez a többlet lehetőséget ad arra, hogy:

• növeljük a jóléti kiadásokat (pl. egészségügy, oktatás, szociális ellátás),

• jelentős jövedelemnövekedést biztosítsunk a társadalom 99%-ának, különösen a dolgozóknak, a kisvállalkozóknak és a nyugdíjasoknak, adóreform valósítható meg,

• és közben még mindig marad elég forrás fontos fejlesztésekre és beruházásokra, vállalkozásösztönzésre, anélkül hogy tovább nőne Magyarország államadóssága.

A közpénzeknek az egész társadalmat kell szolgálniuk, nem egy szűk, kivételezett réteget!