Mai magyar politika

A politika ma sokak számára csalódás.

A Fidesz hitelessége megingott mind belpolitikában mind a külkapcsolatokban, a Tisza mögötti háttér pedig továbbra is homályos, ködbe vész. A két nagy támogatottságú párt közötti – vélt vagy valós – összefonódás sok választó számára zavaros és megmagyarázatlan. Éppen ezért, ahányan csatlakoznak a Tisza mozgalmához, annyian csalódottan el is fordulnak tőle.

Közben továbbra is a választók 35-40%-a inaktív – nem hisz, nem megy el szavazni, csak figyel. Ők azok, akik valódi, hiteles, alulról szerveződő alternatívára várnak – egy olyan erőre, amely független a NER-től, nem régi pártkatona arcokra épül, és nem a titkos hatalmi játszmák szereplője, hanem a társadalmi igények és elvárások valódi képviselője.

Ez a csendes többség lehet a változás kulcsa.

Elkeserítő, hogy a politika mára végleg elszakadt az emberektől, és nem szól másról, mint a hatalomért folyó kíméletlen harcról. Az látható, hogy a NER új köntösbe, új pártok mögé bújtatja az eddig is hű kiszolgálóit: azokat új arcként próbálják rendszerváltóként beállítani, akik évtizedeken keresztül szolgálták a NER-t csendben, hűségesen, a lojalitásukért zsíros állásokban dolgoztak. Az emberek belefáradtak abba, hogy mindig csak a NER embereiből választhatnak, legfeljebb más színekbe csomagolva – kormánypártiként vagy éppen ellenzékiként feltüntetve őket.

Az országgyűlési képviselők többsége nem a választóikat képviselik, hanem központilag gyártott propagandát mondanak fel helyben, miközben a valós problémák iránt teljes közömbösséget mutatnak. Nem foglalkoznak a néppel, nem hallják meg az emberek hangját.  Tisztelet a kivételeknek!