Törvénymódosítások és egyéb kidolgozott programok

A Magyar Nemzet 17 +6 pontja 

A Magyar Nemzet 17 +6 pontja

1. Magyarország szabad, független, jogállami és demokratikus köztársaság.

2. A hatalom a népé, amely azt választások útján gyakorolja.

3. Minden ember szabadnak és egyenlő méltóságúnak születik.

4. A törvény előtt mindenki egyenlő, a kivételezés tilos.

5. A választás szabad, titkos, egyenlő és általános.

6. Minden embernek joga van a szólás, sajtó és gondolat szabadságához, a médiapiac működése pedig nem torzíthatja a közvéleményt és nem terjeszthet büntetlenül álhíreket.

7. A vallás és világnézet szabadon választható és gyakorolható.

8. Az oktatás és tudás mindenki számára hozzáférhető és szabad.

9. Mindenkit megillet a munka, a tisztességes bér és a megélhetés joga.

10. Az állam védi a családot, a gyermekeket, időseket és gondoskodik a rászorulókról.

11. Mindenki joga, hogy biztonságos, egészséges és fenntartható környezetben éljen.

12. A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és az emberi jogi egyezményeket.

13. Az állam védi a kisebbségek, fogyatékkal élők és sérülékeny csoportok jogait.

14. A bíróságok függetlenek, az igazságszolgáltatás tisztességes és pártatlan.

15. Az állam működése a jogállamiság elvén és az alkotmányosság tiszteletén alapul.

16. A kormány a nép szolgája, nem ura.

17. Az alkotmány mindenkié, és csak a nép szabad akarata alapján változtatható meg.

• +1. Az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése, illetve az állami vagyon magánérdekből történő kijátszása államellenes bűncselekmény.
  +2. Magyarország egységes nemzet, amelynek részét képezik a határon túli magyar közösségek is, és amely soha nem felejti el Trianon történelmi sebeit.
  +3. A digitális térben mindenkit megillet az adatvédelemhez, a személyes adatokhoz és a kibertér biztonságához való jog.
  +4. Az állam előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget, és fellép a nők elleni diszkrimináció és erőszak minden formája ellen.
  +5. Magyarország elismeri a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés társadalmi hatásait, és kötelessége, hogy ezek szabályozása az emberi méltóság és emberi jogok tiszteletben tartásán alapuljon.
• +6. Az állam a nemzet közös vagyonának gondos és hűséges kezelője. Az állami vagyon a közérdeket szolgálja, ezért annak jogellenes magánérdekű elidegenítése, eltulajdonítása vagy kijátszása semmis, és joghatás kiváltására alkalmatlan.
• Az így megszerzett vagyon az állam tulajdonát képezi, attól érvényesen meg nem fosztható, és az minden időbeli korlátozás nélkül visszakövetelhető.
  A magántulajdon szent és sérthetetlen, védelmét a jogrend minden körülmények között biztosítja. 

A Magyar Nemzet 17+6 pontja – Magyarázat és indokolás

1. Magyarország szabad, független, jogállami és demokratikus köztársaság.

Ez az alapérték kimondja: a hatalom forrása a nép, a közhatalom gyakorlása pedig csak demokratikus, jogállami keretek között történhet. Magyarország nem lehet sem autokrácia, sem oligarchia, és semmilyen külső vagy belső érdek nem írhatja felül a nemzeti önrendelkezést.

2. A hatalom a népé, amely azt választások útján gyakorolja.

A közhatalmat nem önjelölt elit, nem pénzügyi érdekcsoportok, hanem a választók döntése alakítja. A választás nem formalitás – valódi döntési jog.

3. Minden ember szabadnak és egyenlő méltóságúnak születik.

Az emberi méltóság alapjog, amely minden más jog kiindulópontja. Nem lehet senkit megalázni, háttérbe szorítani vagy másodrendűként kezelni származása, neme, vagyontárgya vagy világnézete miatt.

4. A törvény előtt mindenki egyenlő, a kivételezés tilos.

A jog nem szolgálhatja kiváltságosok érdekeit. Nincs "érinthetetlen" politikai elit vagy "érinthetetlen" gazdasági kör – a törvény mindenkire egyformán vonatkozik.

5. A választás szabad, titkos, egyenlő és általános.

A demokrácia alapja, hogy minden állampolgár azonos súllyal vehet részt a döntéshozatalban – félelem, manipuláció vagy torzítás nélkül.

6. Minden embernek joga van a szólás, sajtó és gondolat szabadságához, a médiapiac működése pedig nem torzíthatja a közvéleményt és nem terjeszthet büntetlenül álhíreket.

A valódi tájékozódás joga mindenkié. Az állami és kormányközeli médiamonopólium, a propagandagépezet és az álhírgyártás veszélyt jelent a demokráciára. A szólásszabadság nem válhat hazugsággyárrá.

7. A vallás és világnézet szabadon választható és gyakorolható.

Egy demokratikus társadalomban senki hitét, meggyőződését nem kérdőjelezheti meg a hatalom. Az állam világnézetileg semleges, és minden vallási közösséget egyenlőként kezel.

8. Az oktatás és tudás mindenki számára hozzáférhető és szabad.

Az esélyteremtés záloga a tudás. Az oktatás nem lehet kiváltság, hanem közügy. A szabad gondolkodás és kritikus ismeretszerzés szabadsága nélkül nincs jövője egy nemzetnek.

9. Mindenkit megillet a munka, a tisztességes bér és a megélhetés joga.

A munkából élők nem lehetnek a társadalom kiszolgáltatottjai. A gazdaság célja nem a kiváltságos kevesek gazdagodása, hanem a méltó élet biztosítása mindenki számára.

10. Az állam védi a családot, a gyermekeket, időseket és gondoskodik a rászorulókról.

A társadalom szövete a család. Az állam feladata nem a moralizálás, hanem a tényleges védelem, gondoskodás – különösen azok felé, akik támogatás nélkül nem boldogulnak.

11. Mindenki joga, hogy biztonságos, egészséges és fenntartható környezetben éljen.

A jövő nem feláldozható a jelen profitéhsége miatt. A természeti erőforrások védelme nemcsak környezetvédelmi, hanem erkölcsi kötelesség is.

12. A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és az emberi jogi egyezményeket.

Magyarország nem lehet jogi sziget. A nemzetközi jog és emberi jogok tiszteletben tartása a civilizált együttélés feltétele.

13. Az állam védi a kisebbségek, fogyatékkal élők és sérülékeny csoportok jogait.

A társadalom erősségét az mutatja meg, hogyan bánik a legkiszolgáltatottabbakkal. Jogállamban nem lehet másodrendű állampolgár.

14. A bíróságok függetlenek, az igazságszolgáltatás tisztességes és pártatlan.

Az igazságszolgáltatás nem lehet politikai eszköz. A jogbiztonság alapja a független bíráskodás, ahol az igazság nem politikai kérdés.

15. Az állam működése a jogállamiság elvén és az alkotmányosság tiszteletén alapul.

Jogállamiság nélkül nincs kiszámíthatóság, nincs felelősségre vonhatóság. Az alkotmány nem politikai játékszer, hanem a közösségi együttélés kerete.

16. A kormány a nép szolgája, nem ura.

A hatalom gyakorlása nem privilégium, hanem szolgálat. A kormányzati pozíció nem hatalomgyakorlásra, hanem közérdekű munkára való.

17. Az alkotmány mindenkié, és csak a nép szabad akarata alapján változtatható meg.

Az alkotmányos rend nem egy párt játékszere. Az alaptörvény változtatásához társadalmi konszenzus, népakarat kell.

+6 Pont magyarázattal:

+1. Az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése, illetve az állami vagyon magánérdekből történő kijátszása államellenes bűncselekmény.

Aki a közvagyont fosztogatja vagy politikai célokra manipulálja az igazságszolgáltatást, az nem csupán erkölcsi hibát követ el, hanem a köztársaságot támadja. Ennek súlyos jogkövetkezményekkel kell járnia.

+2. Magyarország egységes nemzet, amelynek részét képezik a határon túli magyar közösségek is, és amely soha nem felejti el Trianon történelmi sebeit.

A nemzet összetartozása nem pártkérdés. A határon túli magyar közösségek védelme nem politikai haszonszerzésre, hanem szolidaritásra és közös jövőre kell hogy épüljön.

+3. A digitális térben mindenkit megillet az adatvédelemhez, a személyes adatokhoz és a kibertér biztonságához való jog.

A digitális korban az emberi méltóság új formái is védelemre szorulnak. Az online tér nem lehet jogi és erkölcsi vákum.

+4. Az állam előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget, és fellép a nők elleni diszkrimináció és erőszak minden formája ellen.

A nők egyenjogúsága nem kérdés, hanem alapérték. Az erőszak, hátrányos megkülönböztetés vagy intézményes kizárás elleni fellépés az állam feladata.

+5. Magyarország elismeri a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés társadalmi hatásait, és kötelessége, hogy ezek szabályozása az emberi méltóság és emberi jogok tiszteletben tartásán alapuljon.

A technológiai haladás nem írhatja felül az emberi jogokat. A mesterséges intelligencia korában is az ember van a középpontban – nem az algoritmus.

+6. Az állam a nemzet közös vagyonának gondos és hűséges kezelője. Az állami vagyon a közérdeket szolgálja, ezért annak jogellenes magánérdekű elidegenítése, eltulajdonítása vagy kijátszása semmis, és joghatás kiváltására alkalmatlan. Az így megszerzett vagyon az állam tulajdonát képezi, attól érvényesen meg nem fosztható, és az minden időbeli korlátozás nélkül visszakövetelhető. A magántulajdon szent és sérthetetlen, védelmét a jogrend minden körülmények között biztosítja.

Az állami vagyon nem magánérdekeket kell szolgáljon, hanem a közjót. Minden olyan jogellenes elidegenítés vagy elvonás, amely a közvagyont károsítja, semmis. Az államnak kötelessége visszakövetelni a jogellenesen megszerzett vagyont, míg a magántulajdon jogi védelmét mindenkor biztosítani kell.

Törvényjavaslat az Országgyűlési Választások Új Rendszeréről

Törvényjavaslat az Országgyűlési Választások Új Rendszeréről

I. Fejezet – Általános rendelkezések

1. § A törvény célja
   A jelen törvény célja olyan választási rendszer bevezetése, amely biztosítja:
   • a népakarat rendszeres és arányos érvényesülését;
   • a politikai elszámoltathatóság fokozását;
   • a közvagyon védelmét;
   • a képviselők és kormányzati tisztségviselők közvetlen társadalmi kontrollját;
   • a választási rendszerek korszerűsítését, beleértve a digitális szavazást és a blokklánc-alapú rendszerek alkalmazását a választási eredmények hitelesítése érdekében.

2. § Alapelvek
   • a választások tisztasága, átláthatósága és méltányossága;
   • a képviselők elszámoltathatósága és példamutató jogkövetése;
   • a kormányzati hatalom és a közpénzek választási célú felhasználásának szigorú korlátozása;
   • a nemzeti vagyon – különösen a Magyar Nemzeti Bank vagyona – szigorú közvagyonként való védelme;
   • a pártfinanszírozás transzparenciája és a közpénzek felhasználásának folyamatos nyilvánossága, beleértve a kampányköltségek és támogatások részletes beszámolóját.

3. § A törvény hatálya
   Ez a törvény a Magyar Országgyűlés tagjainak választására, valamint az ezzel kapcsolatos kampánytevékenységekre, pártlisták felállítására, képviselői jogállásra és választási jogsértésekre terjed ki.
   A törvény az elektronikus kampánytevékenységek szabályozására, valamint a választói adatbázisok kezelésére is kiterjed, hogy biztosítva legyen a magánszemélyek adatainak védelme.

II. Fejezet – A képviselők száma és megoszlása

1. § Az Országgyűlés összetétele
   (1) Az Országgyűlés 386 tagból áll.
   (2) 176 képviselőt egyéni választókerületekben választanak.
   (3) 210 képviselő pártlisták alapján, országos és területi listáról jut be.
   o 152 fő területi listás képviselő,
   o 58 fő országos listás kompenzációs mandátummal jut be.
   A választókerületek határainak évenkénti felülvizsgálatával biztosítani kell a lakosság arányos képviseletét és megakadályozni a választási csalások lehetőségét.

2. § Választási ciklus és eltolás
   (1) Az egyéni választókerületi választások kétévenként két ütemben zajlanak:
   • az első ciklusban 88 egyéni választókerület szavaz,
   • a második ciklusban két év múlva a másik 88.
   (2) Az egyéni képviselők megbízatása 4 évre szól.
   (3) A listás mandátumok kétévente újraszámításra kerülnek az adott ciklus választási eredményei alapján.

III. Fejezet – A választás lebonyolítása

1. § Kétfordulós választási rendszer
   (1) Az egyéni választások kétfordulósak.
   (2) Az első fordulóból az a három jelölt jut tovább, akik a legtöbb szavazatot kapták.
   (3) A második fordulóban közülük kerül ki a győztes.
   (4) A pártlistákra leadott szavazatok az első fordulóban érvényesek, és a második forduló kimenetelétől függetlenül számítanak.
   A digitális szavazás bevezetésével a választások elérhetősége és gyorsasága növelhető, csökkentve a csalás lehetőségét.

2. § Pártlistás mandátumok újraszámítása
   (1) Az első 88 körzet eredményei alapján arányosan kiosztásra kerülnek a listás mandátumok.
   (2) A második ciklus eredményei alapján az arányok újraszámításra kerülnek, a listás mandátumok módosulhatnak.
   (3) Egyetlen párt sem rendelkezhet önállóan kétharmados többséggel az Országgyűlésben. A kétharmados törvényhozási többség kizárólag olyan koalíció révén jöhet létre, amelynek tagjai a választáson egymástól függetlenül, önálló pártlistával vagy jelöltekkel indulnak, és az együttműködés kizárólag a választások után, a parlamenti mandátumszerzést követően jön létre.

IV. Fejezet – A képviselői és kormányzati jogállás

1. § Mentelmi jog eltörlése
   (1) Az országgyűlési képviselőket mentelmi jog nem illeti meg.
   (2) Minden jogi eljárásban, szabálysértésben vagy bűncselekményben azonos felelősség terheli őket a választópolgárokkal.
   A képviselők etikai kódexe részletesen szabályozza a jogi és erkölcsi felelősségvállalást.

2. § A képviselők kötelessége
   (1) A képviselők elsődleges feladata a választókerületükben élő emberek érdekeinek képviselete.
   (2) A pártfegyelem megsértése nem lehet szankció oka, ha a képviselő a helyi érdeket védi.
   (3) Ha bebizonyosodik, hogy a képviselő pártérdek alapján az alkotmányos rend ellen szavazott, vagy közvagyont magánérdekből elidegenítő törvényt támogatott, az Országgyűlés etikai bizottsága kezdeményezi mandátumának visszavonását.

V. Fejezet – Közvagyon és választási jogsértések

1. § Az MNB vagyona
   (1) A Magyar Nemzeti Bank vagyona a magyar nép tulajdona.
   (2) Az a képviselő, aki olyan jogalkotásban vesz részt, mely a Magyar Nemzeti vagyonnak részleges vagy teljes magánkézbe adását célozza, mandátumát elveszíti.
   (3) A párt, amely ezt támogatta, a következő választáson nem állíthat listát, és a rá leadott listás szavazatok érvénytelenek.

2. § Állami vagyon védelme
   (1) Tilos az állami vagyon átruházása magánérdekből, pártfinanszírozás céljából vagy választási előnyszerzés érdekében.
   (2) Az ilyen törvényalkotásban részt vevő képviselők mandátumvesztéssel sújthatók.
   (3) A párt, amely e törvényhozást támogatta, kizárásra kerül az azt követő választás országos listájáról.

3. § Választási kampány jogsértései
   (1) Ha egy párt, kormánypárt vagy koalíciós partner kampánycélra használ fel olyan állami forrást, amely nem kampánycélra lett biztosítva, az súlyos választási jogsértésnek minősül.
   (2) Az ilyen párt nem állíthat országos listát a következő választáson.

VI. Fejezet – Záró rendelkezések

1. § Hatálybalépés
   A törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

2. § Átmeneti rendelkezések
   A jelen törvény első alkalmazására a soron következő országgyűlési választás során kerül sor, melyben az első 88 választókörzetben kerül sor választásra.

Magyarázó indokolás a Törvényjavaslat az Országgyűlési Választások Új Rendszeréről

Ez a törvénytervezet olyan választási rendszert hozna létre, amely biztosítja a népakarat arányos érvényesülését és a politikai elszámoltathatóságot. A képviselők közvetlen társadalmi kontrollja erősíti a demokráciát, miközben a közvagyon, különösen a Magyar Nemzeti Bank vagyona, és az Állam vagyona kiemelt védelmet kap. A választásokat kétfordulós rendszerben tartják, ami növeli a versenyt és a választók döntéshozatali jogát. A törvény szigorúan korlátozza a közpénzek választási célú felhasználását, és megakadályozza a közvagyon magánérdekből történő átruházását. A mentelmi jog eltörlésével minden képviselő jogi felelősséggel tartozik a választók iránt. A törvény előírja a képviselők elszámoltathatóságát, és a pártokat szankcionálja, ha jogsértést követnek el választási kampány során. Az állami vagyon védelme mellett a képviselői mandátumokat és a pártlisták érvényességét is szigorúan szabályozza.

I. Bevezetés
A törvényjavaslat célja, hogy új alapokra helyezze a Magyarország Országgyűlési választásait, erősítve a demokratikus képviseletet és biztosítva a választói akarat pontosabb és arányosabb megjelenését. A javasolt reformok különösen fontosak a politikai elszámoltathatóság, a közvagyon védelme és a képviselők társadalmi kontrolljának érvényesítése szempontjából.

II. A törvény célja és alapelvei
A javaslat kiemelt célja, hogy biztosítsa a választási eredmények arányosságát, ami lehetővé teszi, hogy a választói akarat a parlamenti összetételben pontosabban tükröződjön. A törvény a politikai elszámoltathatóságot is fokozza, mivel egyértelmű szabályokat fogalmaz meg a választási kampányokra, a közpénzek felhasználására és a pártfinanszírozásra vonatkozóan. Emellett a közvagyon védelme kiemelt szerepet kap, hogy elkerülhetővé váljanak a nemzeti vagyont érintő törvényhozási visszaélések.

III. A képviselők száma és megoszlása
A törvény a jelenlegi rendszerhez képest új választási ciklusokat vezet be. A képviselők száma továbbra is 386 fő, de az egyéni választókerületek száma és a pártlistás képviselők elosztása jelentős változtatásokon esik át. A választások két ütemben zajlanak, ami biztosítja a folyamatos reprezentációt és a választói akarat közvetlenebb érvényesülését. A listás mandátumok újraszámítása a ciklusok végén elősegíti a képviselői helyek pontosabb elosztását.

IV. Képviselői és kormányzati jogállás
A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet a képviselők felelősségére és elszámoltathatóságára. A mentelmi jog eltörlése biztosítja, hogy a képviselők ne élhessenek jogi védettséggel, ha jogsértést követnek el, és jogi eljárások alá vonhatók legyenek. Az Országgyűlés tagjainak kötelessége, hogy választókerületük érdekeit képviseljék, és a pártfegyelem megsértése nem lehet szankció oka, ha helyi érdeket védenek. Az etikai bizottság szerepe megerősödik, és komoly következményekkel járhat a közvagyon és az alkotmányos rend ellen tett politikai lépések.

V. Közvagyon védelme és választási jogsértések
A törvényjavaslat egyik legfontosabb aspektusa a közvagyon védelme. A Magyar Nemzeti Bank vagyona, amely a javaslat szerint a magyar nép tulajdona, nem adható át magánkézbe. Ezen kívül szigorú szabályok vonatkoznak az állami vagyon átruházására és a pártfinanszírozásra, hogy megakadályozzák a választási célú visszaéléseket. Minden olyan törvényhozás, amely a közvagyon magánérdekű átruházására irányul, komoly jogkövetkezményekkel jár, beleértve a mandátumvesztést és a pártok kizárását a következő választásról.

VI. A választási kampány és jogsértések
A törvény szigorúan szabályozza a választási kampányok pénzügyi hátterét és az állami források felhasználását. Ha egy párt választási célra használ fel olyan közpénzt, amelyet nem erre szántak, az súlyos jogsértésnek minősül, és a pártot a következő választáson kizárják az országos listáról. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a választási kampányok ne legyenek finanszírozási szempontból eltorzítva és egyenlő esélyeket biztosítson minden pártnak.

VII. Záró rendelkezések
A törvényjavaslat a kihirdetését követő hatodik hónapban lép hatályba, és előírja, hogy az első alkalmazásra a következő országgyűlési választások során kerül sor. Az új rendszer bevezetése fokozatosan történik, az első 88 választókörzetben történő szavazással.

VIII. Összegzés
A törvényjavaslat célja, hogy átláthatóbbá, igazságosabbá és felelősségteljesebbé tegye az országgyűlési választások rendszerét. A közvagyon védelme, a politikai elszámoltathatóság erősítése, a kampányok tisztasága és a képviselők jogi felelősségre vonhatósága mind hozzájárulnak a demokratikus intézmények megerősítéséhez. Az új választási ciklusok és a kétfordulós választási rendszer pedig biztosítják, hogy a választók akaratának megjelenítése pontosabb és arányosabb legyen.