A Magyar Nemzet 17 + 6 pontja - ÚJ ALKOTMÁNY tervezet

A Magyar Nemzet 17 + 6 pontja egy széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeként jött létre. Eredetileg a pontok száma 17 + 4 volt, és célja az alapvető jogok egyszerű, világos és könnyen megjegyezhető formába öntése volt, hasonlóan az egyház 10 parancsolatához. A folyamat során azonban jogászcsoportok módosító indítványokat tettek, amelyek az állami és magánvagyon védelmére vonatkoztak. Így a pontok száma 17 + 6-ra bővült, hogy jobban tükrözze a társadalom és a jogi környezet aktuális igényeit.

📜 PREAMBULUM

Mi, a magyar nemzet polgárai, tisztelve őseink szabadságvágyát, erkölcsi tartását és történelmi küzdelmeit, tudatában felelősségünknek a jelen és jövő nemzedékei iránt, egyetértésben abban, hogy a jog uralma, az emberi méltóság sérthetetlensége és a közjó szolgálata a nemzeti együttélés alapja, megalkotjuk ezt az alkotmányt.

Azért, hogy Magyarország szabad, igazságos, átlátható és demokratikus köztársaságként működjön, amelyben a hatalom forrása a nép, a jog a legerősebb védelem az elnyomással, az önkénnyel és a kivételezéssel szemben, és az állam az embereket szolgálja, nem uralkodik felettük.

Kinyilvánítjuk, hogy minden ember szabadnak és egyenlő méltóságúnak születik, veleszületett joga van az élethez, valamint ahhoz, hogy emberhez méltó feltételek között éljen. A törvény előtti egyenlőség, a vélemény szabadsága, a joghoz való hozzáférés és az emberi jogok sérthetetlensége mindenkit megillet, nemtől, származástól, világnézettől vagy hovatartozástól függetlenül.

Kijelentjük, hogy az állami hatalom gyakorlása kizárólag jogszerűen, átláthatóan és elszámoltatható módon történhet, és hogy a nemzet közös vagyona a közérdeket szolgálja; annak politikai vagy magáncélú elidegenítése a nemzeti szuverenitás sérelme.

Elismerjük a történelmi sebeket, különösen Trianon fájdalmát, és megerősítjük összetartozásunkat a határon túli magyar közösségekkel. Kötelezettséget vállalunk a nemek közötti egyenlőség, a gyermekek, idősek, kisebbségek és rászorulók védelme mellett. Az oktatás, a tudás, a munka és az egészséges környezet tisztelete nem kiváltság, hanem az emberhez méltó élet alapfeltétele.

Tiszteletben tartjuk a technológiai fejlődés kihívásait és lehetőségeit, és kijelentjük, hogy az emberi méltóság védelme a digitális korban sem szorulhat háttérbe.

Ezt az alkotmányt nem hatalmi érdekből, nem politikai alku vagy pillanatnyi előny érdekében hozzuk, hanem a közjó szolgálatában, közös értékeink és az igazság iránti hűség nevében.

Ez az alkotmány a nép akaratából születik, az emberi méltóság tiszteletére, a szabadság, az igazságosság és a felelősség szilárd alapjára épül.

Az emberekért. A jövőért. Szabad Magyarországért.

A Magyar Nemzet 17 + 6 pontja

Az emberekért. A jövőért. Szabad Magyarországért.

1. Magyarország szabad, független, jogállami és demokratikus köztársaság.
Az állam működése a jogállamiság és az alkotmányosság tiszteletén alapul.

2. A hatalom a népé, amelyet szabad, titkos, egyenlő és általános választások útján gyakorol.

3. Minden ember szabadnak és egyenlő méltóságúnak születik.
Minden embernek veleszületett joga van az élethez, amelytől senkit önkényesen megfosztani nem lehet.
Az emberi méltóság sérthetetlen; az állam kötelessége biztosítani az emberhez méltó élet feltételeit, és megvédeni mindenkit a megalázó vagy embertelen bánásmódtól.

4. A törvény előtt mindenki egyenlő; a kivételezés és az önkény tilos.

5. Minden embernek joga van a szólás, a sajtó és a gondolat szabadságához, valamint a békés gyülekezéshez.
A gyülekezési jog gyakorlása nem veszélyeztetheti mások jogait, a közrendet vagy a közbiztonságot.
A médiapiac működése nem torzíthatja a közvéleményt, és nem terjeszthet büntetlenül valótlan információkat.
A közszolgálati média politikai befolyástól mentesen, közérdekűen és kiegyensúlyozott módon köteles működni.

6. A vallás és a világnézet szabadon választható és gyakorolható.

7. Az oktatás és a tudáshoz való hozzáférés mindenki számára biztosított, az emberhez méltó élet és az egyéni kibontakozás alapjaként.

8. Mindenkit megillet a munka, a tisztességes bér és a megélhetés joga, az emberi méltósággal összhangban.

9. Az állam védi a családot, a gyermekeket és az időseket, valamint gondoskodik a rászorulókról az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása érdekében.

10. Mindenki joga, hogy biztonságos, egészséges és fenntartható környezetben éljen.

11. A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja a nemzetközi jogot és az emberi jogi egyezményeket.

12. Az állam védi a kisebbségek, a fogyatékkal élők és minden sérülékeny csoport jogait, különös tekintettel emberi méltóságuk megőrzésére.

13. A hatalmi ágak elválnak egymástól: a törvényhozás, a végrehajtás, az igazságszolgáltatás és az ügyészség külön működik.
Ezek a hatalmi intézmények egymást ellenőrzik; egyik sem kerülhet a másik fölé.
Az ügyészség független, a törvényeknek alárendelt, nem utasítható szerv, amely a közérdeket védi.

14. Az államszervezet világos és elszámoltatható:
– a köztársasági elnök a nemzet egységét képviseli;
– az Országgyűlés törvényeket alkot és felügyeli a kormányt;
– a kormány végrehajtja a törvényeket és a népnek felel;
– a helyi önkormányzatok az alkotmányos önrendelkezés intézményei;
– az Alkotmánybíróság és más ellenőrző szervek védik az alkotmányosságot;
– a választási rendszer tisztességes és átlátható.

Az Alkotmánybíróság függetlenségét érintő jogszabály-módosítás csak több egymást követő országgyűlési ciklusban, egymástól politikailag eltérő összetételű Országgyűlés által, azonos tartalommal elfogadott döntéssel léphet hatályba; ilyen módosítást egyetlen párt vagy azonos összetételű koalíció önmagában nem hajthat végre.

– A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a nemzeti valuta őre, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB független a kormánytól, döntéseiben kizárólag a törvénynek van alárendelve. Az MNB feladata továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának védelme és a nemzet gazdasági függetlenségének támogatása.

15. Az államhatalmi ágak közötti egyensúly és függetlenség megbonthatatlan.
Az ezt sértő jogszabályok vagy rendelkezések – akár tartalmuk, akár eljárásuk miatt – semmisek.
Az Országgyűlés jogalkotási hatásköre kizárólagos. Jogszabály nem hozható olyan eljárásban vagy módon, amely e hatáskör megkerülésére, csorbítására vagy érdemi korlátozására irányul.
Az Országgyűlés elé benyújtott, egyszeri szavazással eldöntendő módon tárgyalt törvények nem tartalmazhatnak egymással össze nem függő, több tárgykörre kiterjedő rendelkezéseket, ha ez veszélyezteti a jogalkotás átláthatóságát vagy az Országgyűlés döntéshozatali autonómiáját.
Az Országgyűlés szervei és eljárási testületei nem rendelkezhetnek jogalkotási vagy mérlegelési jogosultsággal, amely az Országgyűlés jogalkotási hatáskörét csorbítaná vagy gyakorlatilag átruházná.
Minden olyan jogszabály, amely az Alkotmány alapelveit csorbítja, az alkotmányos rend elleni támadásnak minősül, és ezért államellenes rendelkezésként érvénytelen.

16. A bíróságok és az ügyészség függetlenek; az igazságszolgáltatás tisztességesen és pártatlanul működik.
Az ügyészek és bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, politikai utasítás, befolyás vagy nyomásgyakorlás alatt nem állhatnak.
A bírák és ügyészek kinevezése, előléptetése és elmozdítása kizárólag szakmai szempontok szerint, független eljárásban történhet.

17. A kormány a nép szolgája, nem ura.
Az alkotmány a népszuverenitáson alapul, és kizárólag a nép szabad akaratából módosítható.

A nép törvényben meghatározott, jogállami eljárásban megvonhatja a közbizalmat azon alkotmányos tisztségviselőktől és állami szervektől – különösen a köztársasági elnöktől, az Országgyűléstől, az Alkotmánybíróság tagjaitól és a legfőbb ügyésztől –, akik alkotmányos kötelezettségüket megszegik, hatáskörüket túllépik, bűncselekményt vagy bűnpártolást követnek el, illetve a nemzet érdekét súlyosan sértik. A közbizalom megvonása nem irányulhat az alkotmányos rend felfüggesztésére, és minden körülmények között biztosítani kel a jogállami működés és a közrend fenntartását.

Kiegészítő 6 pont a korszerű államiságért:

+1. Az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a bírói függetlenség megsértése, valamint az állami vagyonnal való visszaélés – ideértve a Magyar Nemzeti Bank vagyonának politikai vagy magánérdekű kijátszását – az alkotmányos rend elleni súlyos támadásnak minősül.

A bírák és ügyészek munkájuk során kizárólag a törvénynek vannak alárendelve; tevékenységük politikai, gazdasági vagy személyes befolyásolása tilos.

A Magyar Nemzeti Bank vagyona közvagyon, amely kizárólag a közérdeket szolgálhatja. Az MNB eszközeinek magáncélú vagy pártpolitikai felhasználása jogellenes, és sérti a nemzet gazdasági szuverenitását.

Az ilyen cselekmények üldözése az állam alkotmányos kötelessége, és nem képezhetik politikai alku vagy mentelmi megállapodás tárgyát.

+2. Magyarország egységes nemzet, amelynek részét képezik a határon túli magyar közösségek, valamint mindazon magyarok és leszármazottaik, akik idegen megszálló hatalmak, történelmi tragédiák, vagy bármely korszak politikai rendszereinek – ideértve a XX. és XXI. század kormányzati hibáit is – következményeként kényszerültek elhagyni hazánkat. A nemzet soha nem felejti el Trianon történelmi sebeit, sem azokat a veszteségeket, amelyeket a múlt és jelen társadalmi, politikai kihívásai róttak a magyar közösségekre.

+3. A digitális térben mindenkit megillet az adatvédelemhez, a személyes adatok védelméhez és a kibertér biztonságához való jog.

+4. Az állam előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget, és fellép a nők elleni diszkrimináció és erőszak minden formája ellen.

+5. Magyarország elismeri a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés társadalmi hatásait, és kötelessége, hogy ezek szabályozása az emberi méltóság és emberi jogok tiszteletben tartásán alapuljon.

+6. Az állam a nemzet közös vagyonának hűséges kezelője.
Az állami vagyon a közérdeket szolgálja, ezért annak politikai vagy magánérdekű elidegenítése, eltulajdonítása vagy kijátszása semmis, és joghatás kiváltására alkalmatlan.
Az így megszerzett vagyon az állam tulajdonát képezi, attól érvényesen meg nem fosztható, és az minden időbeli korlátozás nélkül visszakövetelhető.
A magántulajdon szent és sérthetetlen, védelmét a jogrend minden körülmények között biztosítja.

A Magyar Nemzet 17+6 pontja – Magyarázat és indokolás

Az emberekért. A jövőért. Szabad Magyarországért.

Bevezetés

A tervezet célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét olyan keretbe helyezze, amely egyszerre tiszteletteljes a történelmi tapasztalatok iránt, biztosítja a demokratikus intézmények működését, és a modern államiság kihívásaira választ ad. Az alkotmány alapelvei nem csupán formális deklarációk: a jog uralmának, az emberi méltóság sérthetetlenségének és a közjó szolgálatának gyakorlati érvényesítését szolgálják.

Ez az alkotmánytervezet abból az alapvetésből indul ki, hogy a modern alkotmány elsődleges feladata az emberi méltóság védelme és a hatalom korlátozása. A tervezet szakít azzal a felfogással, amely szerint a demokratikus felhatalmazás önmagában korlátlan kormányzási jogot jelent. Ehelyett abból indul ki, hogy a népszuverenitás csak akkor érvényesül valóban, ha azt jogállami garanciák, intézményi fékek és alapjogok védik.

Az alkotmány nem pusztán az államszervezet leírása, hanem közös társadalmi minimum: rögzíti azokat az értékeket és korlátokat, amelyek még politikai többségek számára sem léphetők át. A tervezet különös hangsúlyt helyez arra, hogy a hatalom ne válhasson öncélúvá, ne tudja saját fennmaradását intézményi átalakításokkal biztosítani, és ne üresítse ki a demokratikus jogokat formálisan jogszerű, de tartalmilag önkényes módon.

Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy az állam nem uralkodik, hanem szolgál, és a hatalom gyakorlása mindig jogilag, átláthatóan és elszámoltatható módon történhet. Ez az alapelv végigvonul az egész szövegen, legyen szó alapjogokról, hatalmi ágak működéséről, vagy az állami vagyon kezeléséről.

Miért van szükség erre az alkotmányra?

Ez az alkotmánytervezet abból az egyszerű, de alapvető felismerésből indul ki, hogy az állam nem önmagáért létezik, hanem az emberekért. A hatalom nem cél, hanem eszköz: arra való, hogy védje a szabadságot, az emberi méltóságot és a közösség érdekeit.

A történelem – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte – újra és újra megmutatta, hogy ha a hatalom ellenőrizetlen marad, akkor előbb-utóbb visszaél önmagával. Ezért egy alkotmánynak nem az a legfontosabb feladata, hogy kiszolgálja az éppen hatalmon lévőket, hanem az, hogy korlátokat állítson a hatalom elé, és megvédje az állampolgárokat.

Ez a tervezet egy olyan jogállami keretet kíván adni Magyarországnak, amely világosan kimondja:
a nép a hatalom forrása, az állam pedig a nép szolgája.

Mit fejez ki a preambulum?

A preambulum az alkotmány lelke. Nem paragrafusokból áll, hanem abból mondja ki, kik vagyunk, mit tartunk fontosnak, és milyen országban szeretnénk élni.

Tiszteletet ad az elődeinknek, akik a szabadságért küzdöttek, és felelősséget vállal a jövő nemzedékeiért. Kimondja, hogy:

• az emberi méltóság sérthetetlen,
• a jog uralma védelmet nyújt az önkény ellen,
• a közjó fontosabb, mint bármely politikai vagy gazdasági érdek.

A preambulum egyértelművé teszi azt is, hogy ez az alkotmány nem hatalmi alku, nem pillanatnyi politikai érdek terméke, hanem közös értékeken alapuló megállapodás a nemzet tagjai között.

Mit védenek az alapjogok (1–12. pont)?

Az alkotmány első pontjai az emberről szólnak, nem az államról.

Ezek a részek kimondják, hogy minden ember:

• egyenlő méltóságú,
• joga van az élethez,
• joga van a véleményéhez,
• joga van tanulni, dolgozni, tisztességes megélhetéshez jutni,
• joga van egészséges környezetben élni.

Fontos üzenet, hogy ezek nem kiváltságok, hanem alapjogok. Nem attól függenek, ki honnan jött, miben hisz, vagy kire szavazott.

A sajtóval és médiával kapcsolatos szabályok célja nem a cenzúra, hanem az, hogy ne lehessen következmények nélkül félrevezetni a társadalmat, különösen közpénzből működő médiában.

Miért fontos a hatalmi ágak szétválasztása (13–16. pont)?

Ez az alkotmány egyik legfontosabb része. A lényege egyszerű: senki ne dönthessen mindenről egyszerre.

A törvényhozás, a kormány, a bíróságok és az ügyészség külön-külön működnek, és figyelik egymást. Ez akadályozza meg, hogy a hatalom egy kézbe kerüljön.

Kiemelten fontos:

• a bíróságok és ügyészek függetlensége,
• az Alkotmánybíróság védelme a politikai befolyástól,
• az a szabály, hogy az alkotmányos rendet sértő törvények érvénytelenek.

Ez nem a kormányzás akadályozása, hanem a jogbiztonság alapja.

Mit jelent a 17. pont a hétköznapi ember számára?

A 17. pont az alkotmány egyik legfontosabb üzenetét fogalmazza meg: a hatalom elszámoltatható.

Ez a pont kimondja, hogy ha az ország legfőbb tisztségviselői:

• megszegik alkotmányos kötelezettségeiket,
• túllépik a hatáskörüket,
• bűncselekményt vagy bűnpártolást követnek el,
• vagy súlyosan a nemzet érdekei ellen cselekszenek,

akkor a népnek joga van a közbizalmat megvonni tőlük.

Ugyanakkor nagyon fontos:
ez nem jelent káoszt, nem jelent utcai igazságszolgáltatást.
Minden ilyen lépés csak jogállami, szabályozott, békés eljárásban történhet. Az alkotmány egyszerre védi a nép jogait és a rendet.

Miért vannak kiegészítő pontok?

A +6 pont azért került be, mert a világ megváltozott, és az alkotmánynak erre reagálnia kell.

Ezek a pontok többek között:

• megvédik a közvagyont a magánosítástól és kifosztástól,
• biztosítják a digitális jogokat,
• foglalkoznak a technológiai fejlődés (pl. mesterséges intelligencia) emberi következményeivel,
• kiállnak a nők, kisebbségek, rászorulók védelme mellett,
• megerősítik a nemzeti összetartozást, beleértve a határon túli magyarokat is.

Összegzés – mit ad ez az alkotmány?

Ez az alkotmány:

• az embert helyezi középpontba,
• valódi korlátokat állít a hatalom elé,
• megvédi a közvagyont és a közérdeket,
• biztosítja, hogy senki ne álljon a törvény felett,
• és békés, jogállami eszközöket ad a társadalom kezébe.

Nem tökéletes országot ígér, hanem igazságosabb kereteket.
Nem uralkodni akar, hanem szolgálni.

Az emberekért. A jövőért. Szabad Magyarországért.

Miért hiteles ez a tervezet?

Ez a szöveg nem politikai pártok igényei szerint íródott, hanem szakmai, erkölcsi és történelmi felelősséggel, választópolgárok elvárását figyelembevéve, olyan alapelvek mentén, amelyeket minden tisztességes magyar ember oszthat.

Egy olyan világos és tiszta értékrendet közvetít, mint egykor a Tízparancsolat:

👉 Ne lopj. Ne csalj. Ne nyomj el másokat. Szolgáld a közjót.

Egy új korszak kapuja

Ez a tervezet nem végpont, hanem kiindulópont.
Egy olyan közélet alapja lehet, ahol:

• törvény és erkölcs kéz a kézben járnak;
• a közérdek nem üres jelszó, hanem mindennapi valóság;
• a hatalom nem uralkodik, hanem szolgál;
• az emberek nem félnek, hanem bizalommal tekintenek a jövőbe.

Te is része vagy

📜 Olvasd el a teljes alkotmánytervezetet.
Gondold végig. Beszélj róla. Tedd magadévá.

A változás nem máshol kezdődik.
Bennünk van. És most van itt az ideje.

Megjegyzés az alkotmányos szöveghez!

A jogi csapat nem jutott egységes álláspontra abban, hogy az élet kezdetét az élve születéshez vagy a fogantatáshoz kell-e kötni. Mivel ebben a kérdésben nem volt egyetértés, a munkába bevont orvosok és szociológusok mindkét álláspont mellett öt-öt érvet fogalmaztak meg. Ezek alapján a döntést népszavazásra kell bízni, hogy a társadalom többségének véleménye érvényesüljön.

A mondat ami az új alkotmány tervezetben szerepel:

"Minden embernek veleszületett joga van az élethez, amelytől senkit önkényesen megfosztani nem lehet."

szándékosan nyitott megfogalmazás, ami:

• lehetővé teszi mindkét értelmezést,
• érdemes népszavazás útján eldönteni a kérdés lezárását,
• a részletszabályozást az alkotmánybíróságra vagy sarkalatos törvényre bízza.

Érvek amellett, hogy az élet a fogantatás pillanatától kezdődik

1. Biológiai kontinuitás elve
   A fogantatáskor létrejön egy új, genetikailag egyedi emberi szervezet, amely természetes fejlődési folyamaton megy keresztül megszakítás nélkül.
2. Egyenlő emberi méltóság elve
   Ha az emberi élet értéke nem függhet fejlettségtől, állapottól vagy képességektől, akkor a fejlődés legkorábbi szakaszát is meg kell illetnie a védelemnek.
3. Jogbiztonság és egyértelműség
   A fogantatás objektíven meghatározható biológiai esemény, míg más időpontok (pl. életképesség) változóak és bizonytalanok lehetnek.
4. Az élethez való jog elsődlegessége
   Az élethez való jog minden más alapjog feltétele, ezért annak védelmét a lehető legkorábbi ponttól indokolt biztosítani.
5. Elővigyázatosság elve
   Ha kétség merül fel abban, hogy mikortól tekinthető emberi életnek egy fejlődő organizmus, akkor az erősebb védelem irányába kell dönteni.

Érvek amellett, hogy az élet a születés pillanatától kezdődik

1. Jogalanyiság gyakorlati értelmezése
   A születés az a pont, amikor az ember fizikailag elkülönült, önálló létezőként jelenik meg a társadalomban, és ténylegesen jogalannyá válik.
2. Történeti–jogi hagyomány
   Sok jogrendszer a születést tekinti az élethez való jog teljes körű alkotmányos védelme kezdetének, ami jogbiztonságot teremt.
3. Az anya alapjogainak védelme
   A születés előtti szakaszban az anya és a magzat biológiailag elválaszthatatlan, ezért az élet fogalmának meghatározása érinti az anya testi és önrendelkezési jogait is.
4. Társadalmi és jogi felismerhetőség
   A születés egy mindenki számára egyértelmű, vitathatatlan esemény, amelyhez jogok és kötelezettségek világosan kapcsolhatók.
5. Fokozatos védelem elve
   Lehetővé teszi, hogy a jogrendszer a születés előtt is biztosítson védelmet, de annak mértékét a fejlődési szakaszhoz igazítsa, anélkül hogy az élet fogalmát kitágítaná.

Törvényjavaslat az Országgyűlési Választások Új Rendszeréről tervezet

Törvényjavaslat az Országgyűlési Választások Új Rendszeréről

I. Fejezet – Általános rendelkezések

§ A törvény célja

A jelen törvény célja olyan választási rendszer bevezetése, amely biztosítja:

• a népakarat rendszeres és arányos érvényesülését;
• a politikai elszámoltathatóság fokozását;
• a közvagyon védelmét;
• a képviselők és kormányzati tisztségviselők közvetlen társadalmi kontrollját;
• a választási rendszerek korszerűsítését, beleértve a digitális szavazást és a blokklánc-alapú rendszerek alkalmazását a választási eredmények hitelesítése érdekében.

§ Alapelvek

• a választások tisztasága, átláthatósága és méltányossága;
• a képviselők elszámoltathatósága és példamutató jogkövetése;
• a kormányzati hatalom és a közpénzek választási célú felhasználásának szigorú korlátozása;
• a nemzeti vagyon, különösen a Magyar Nemzeti Bank vagyona, szigorú közvagyonként való védelme;
• a pártfinanszírozás transzparenciája és a közpénzek felhasználásának folyamatos nyilvánossága, beleértve a kampányköltségek és támogatások részletes beszámolóját.

§ A törvény hatálya

Ez a törvény a Magyar Országgyűlés tagjainak választására, valamint az ezzel kapcsolatos kampánytevékenységekre, pártlisták felállítására, képviselői jogállásra és választási jogsértésekre terjed ki. A törvény az elektronikus kampánytevékenységek szabályozására, valamint a választói adatbázisok kezelésére is kiterjed, hogy biztosítva legyen a magánszemélyek adatainak védelme.

II. Fejezet – A képviselők száma és megoszlása

§ Az Országgyűlés összetétele

(1) Az Országgyűlés 386 tagból áll.
(2) 176 képviselőt egyéni választókerületekben választanak.
(3) 210 képviselő pártlisták alapján, országos és területi listáról jut be:

• 152 fő területi listás képviselő,
• 58 fő országos listás kompenzációs mandátummal jut be.

A választókerületek határainak évenkénti felülvizsgálatával biztosítani kell a lakosság arányos képviseletét és megakadályozni a választási csalások lehetőségét.

§ Választási ciklus és eltolás

(1) Az egyéni választókerületi választások kétévenként két ütemben zajlanak:

• az első ciklusban 88 egyéni választókerület szavaz,
• a második ciklusban két év múlva a másik 88.

(2) Az egyéni képviselők megbízatása 4 évre szól.
(3) A listás mandátumok kétévente újraszámításra kerülnek az adott ciklus választási eredményei alapján.

§ A pártlisták állításának jogosultsága

(1) Pártlistát azok a politikai pártok állíthatnak a soron következő választásra, amelyek a választási eljárásról szóló törvény szerint jogosultak képviselőjelöltet állítani. Ezen jogosultságot a párt akkor szerzi meg, ha képes az egyéni választókerületek legalább 51%-ában, azaz összesen legalább 45 választókerületben saját egyéni képviselőjelöltet indítani, és e jelöltek az adott választókerületekben a választási eljárás keretei között indulhatnak.

(2) Amennyiben a párt ezen feltételeknek nem felel meg, nem jogosult listát állítani a soron következő választásokra, és nem kaphat képviselői mandátumot a listás képviselet útján.

III. Fejezet – A választás lebonyolítása

§ Kétfordulós választási rendszer

(1) Az egyéni választások kétfordulósak.
(2) Az első fordulóból az a három jelölt jut tovább, akik a legtöbb szavazatot kapták.
(3) A második fordulóban közülük kerül ki a győztes.
(4) A pártlistákra leadott szavazatok az első fordulóban érvényesek, és a második forduló kimenetelétől függetlenül számítanak.

A digitális szavazás bevezetésével a választások elérhetősége és gyorsasága növelhető, csökkentve a csalás lehetőségét.

§ Pártlistás mandátumok újraszámítása

(1) Az első 88 körzet eredményei alapján arányosan kiosztásra kerülnek a listás mandátumok.
(2) A második ciklus eredményei alapján az arányok újraszámításra kerülnek, a listás mandátumok módosulhatnak.
(3) Egyetlen párt sem rendelkezhet önállóan kétharmados többséggel az Országgyűlésben. A kétharmados törvényhozási többség kizárólag olyan koalíció révén jöhet létre, amelynek tagjai a választáson egymástól függetlenül, önálló pártlistával és/vagy jelöltekkel indulnak, és az együttműködés kizárólag a választások után, a parlamenti mandátumszerzést követően jön létre.

IV. Fejezet – A képviselői és kormányzati jogállás

§ Mentelmi jog eltörlése

(1) Az országgyűlési képviselőket mentelmi jog nem illeti meg.
(2) Minden jogi eljárásban, szabálysértésben vagy bűncselekményben azonos felelősség terheli őket a választópolgárokkal.

§ A képviselők kötelessége

(1) A képviselők elsődleges feladata a választókerületükben élő emberek érdekeinek képviselete.
(2) A pártfegyelem megsértése nem lehet szankció oka, ha a képviselő a helyi érdeket védi.
(3) Ha bebizonyosodik, hogy a képviselő pártérdek alapján az alkotmányos rend ellen szavazott, vagy közvagyont magánérdekből elidegenítő törvényt támogatott, az Országgyűlés etikai bizottsága kezdeményezi mandátumának visszavonását.

V. Fejezet – Közvagyon és választási jogsértések

§ Az MNB vagyona

(1) A Magyar Nemzeti Bank vagyona a magyar nép tulajdona.
(2) Az a képviselő, aki olyan jogalkotásban vesz részt, mely a Magyar Nemzeti vagyonnak részleges vagy teljes magánkézbe adását célozza, mandátumát elveszíti.
(3) A párt, amely ezt támogatta, a következő választáson nem állíthat listát, és a rá leadott listás szavazatok érvénytelenek.

§ Állami vagyon védelme

(1) Tilos az állami vagyon átruházása magánérdekből, pártfinanszírozás céljából vagy választási előnyszerzés érdekében.
(2) Az ilyen törvényalkotásban részt vevő képviselők mandátumvesztéssel sújthatók.
(3) A párt, amely e törvényhozást támogatta, kizárásra kerül az azt követő választás országos listájáról.

§ Választási kampány pénzügyi jogsértései

(1) Amennyiben egy párt, kormánypárt vagy koalíciós partner olyan kampányeszközt használ, amely manipulálja vagy félrevezeti a választókat, az adott pártnak az összes mandátumát vissza kell vonni.
(2) A kampány során elfogadott támogatások és adományok felhasználásának tisztessége és megfelelősége évről évre ellenőrizhető.

VI. Fejezet – A választások lebonyolításának törvényes rendje

§ Digitális választás

(1) A digitális választások technikai biztosítottsága mellett az alapvető szabályok változatlanok.
(2) A digitális szavazás titkosságának és biztonságának védelme érdekében az elektronikus szavazás a legújabb blokklánc-alapú technológiát kell hogy alkalmazza.

§ Választási jogorvoslat

(1) A választási eljárás során felmerült jogsértések esetén a választópolgárok, jelöltek, és pártok jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be.
(2) A jogorvoslatot a választási bizottság vagy bíróság bírálja el 2 napon belül, gyors és hatékony döntéshozatali eljárás biztosításával.

VII. Fejezet – Vizuális Szennyezés, Politikai Hirdetésekkel kapcsolatos Szabályozások

§ (A választási kampányok vizuális szabályozása)

(1) A választási kampány során a vizuális szennyezés elkerülése érdekében a választási hirdetések elhelyezésére, formájára és tartalmára az alábbi szabályok érvényesek:

a) Óriásplakátok elhelyezése: A választási kampány idején csak pártok által használt óriásplakátok elhelyezhetők, kizárólag a választási programok népszerűsítése céljából. Óriásplakáton kizárólag a listán szereplő képviselőjelöltek arcképe jelenhet meg. Óriásplakáton kizárólag a pártok választási programja vagy országos pártlistája népszerűsíthető, egyéni képviselőjelöltek arcképe nem jelenhet meg.

b) Egyéni képviselőjelöltek hirdetése: Az egyéni képviselőjelöltek kampányplakátjait kizárólag 70 × 100 cm-es formátumban lehet elhelyezni. Az egyéni képviselőjelöltek plakátjain kizárólag az egyéni választókerületükben induló képviselőjelöltek arcképe és választási programja szerepelhet.

c) Plakátok maximális száma: A választókörzetekben elhelyezhető plakátok maximális száma lakosságarányosan kerül meghatározásra, az alábbiak szerint:

• Óriásplakátok: 60.000 választópolgárra legfeljebb 4 db.

• 70 × 100 cm-es formátumú plakátok: 60.000 választópolgárra legfeljebb 600 db.

(2) A kampány során tilos olyan vizuális eszközök alkalmazása, amelyek a társadalom számára riasztó hatásúak lehetnek, vagy amelyek kétértelmű, manipuláló tartalmat közvetítenek. Különösen tilos a kiskorúakra káros hatást gyakorló képi vagy szöveges üzenetek megjelenítése.

§ (A választási kampányok közvetítése a közmédiában)

(1) A közmédia köteles biztosítani, hogy a pártok választási programjait azonos időkeretben és azonos körülmények között ismertesse.

(2) A közmédia köteles minden választási ciklus során lehetőséget biztosítani a miniszterelnök-jelöltek számára a nyilvános viták lefolytatására, biztosítva, hogy azokat minden politikai párt és jelölt egyenlő feltételekkel érhesse el.

§ (A vallási és civil szervezetek szerepe a választási kampányban)

(1) A vallási intézmények és egyházak nem vehetnek részt a választási kampányokban, nem támogathatják vagy ellenezhetik a politikai pártokat, jelölteket, és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a választási eredmény kimenetelét befolyásolhatja. Különösen tilos minden olyan tevékenység, amely pártpolitikai vagy választási célú kommunikációval kapcsolatos.

(2) A pártpreferenciával rendelkező civil szervezetek és egyéb társadalmi szervezetek számára a választási kampány idején tilos bármilyen tevékenység, amely közvetlenül befolyásolhatja a választások kimenetelét, politikai kampányokra vonatkozó üzenetküldéssel. A civil szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy politikai aktivitásuk ne sértse a választási kampány tisztaságát.

§ (Kormányzati hirdetésekkel kapcsolatos szabályok)

(1) A kormányzati pozícióban lévő pártok vagy pártszövetségek a választási kampány időszaka alatt nem folytathatnak hirdetéseket vagy kampánytevékenységet olyan témákban, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a választási programjukhoz.

(2) A kormányzat nem adhat ki politikai jellegű hirdetéseket vagy kampányüzeneteket a választási kampány időszakában, függetlenül attól, hogy azok kormányzati intézkedéseket, eredményeket vagy jövőbeli terveket tartalmaznak.

§ (Képviselőjelöltek megjelenése a médiában)

(1) A választási kampány időszakában egyéni képviselőjelöltek a közmédiában nem szerepelhetnek. Kampányukat kizárólag a választókerületükön belül végezhetik, ott utcafórumokon, helyi rendezvényeken és egyéb közösségi eseményeken történő megjelenés útján.

(2) Az önkormányzati rendezvényeken minden országgyűlési képviselőjelölt számára biztosítani kell a felszólalás lehetőségét, az önkormányzatok kötelesek biztosítani a választási programok ismertetésének egyenlő feltételeit, politikai semlegesség figyelembevételével.

§ (Választási kampányok tisztasága és átláthatósága)

(1) Minden kampánytevékenységet átlátható módon kell végezni, és biztosítani kell a kampányfinanszírozás jogszerűségét. A pártok és jelöltek kötelesek minden kampánykiadásukat nyilvánosságra hozni, és azokat a választási hatóság számára dokumentálni, amely felügyeli és ellenőrzi azok jogszerűségét.

(2) A kampány során használt eszközök, pl. plakátok, szórólapok és egyéb reklámanyagok, tartalmukban és kivitelükben nem tartalmazhatnak semmilyen, a társadalomra káros hatással bíró üzenetet, beleértve a diszkriminatív, erőszakos, gyűlöletkeltő, vagy félrevezető kommunikációt.

§ (Plakátkihelyezés és kampányhirdetések szabályozása)

(1) Plakátok elhelyezése és mérete: Az egyéni választókerületben induló jelöltek számára a kampányidőszakban kizárólag 70 × 100 cm-es plakátok kihelyezése engedélyezett, amelyeket kizárólag közterületi lámpaoszlopokra lehet elhelyezni. Minden más típusú közterületi reklámhordozó, beleértve az óriásplakátokat, citylight-okat, villamos- és buszreklámokat, tilos az egyéni jelöltek népszerűsítésére, védve ezzel a gyerekeket, valamint a politikai kampányra nem fogékony állampolgárokat a vizuális szennyeződés kártékony hatásaitól.

(2) Tilos plakátelhelyezés az alábbi intézmények 100 méteres körzetében:

• Oktatási intézmények (bölcsőde, óvoda, iskola, főiskola, egyetem),

• Egészségügyi intézmények (háziorvosi rendelő, szakrendelő, kórház),

• Templomok, vallási létesítmények,

• Tömegközlekedési eszközök megállói (beleértve a busz-, villamos-, metró- és vonatállomásokat),

• Valamint a szavazóhelyiségek bejáratától számított 100 méteren belül.

(3) Az egyéni jelöltek által kihelyezhető plakátok maximális száma a választókerület vagy település lélekszáma alapján kerül meghatározásra, a következő arányban: minden 1500 fő után legfeljebb 50 darab plakát helyezhető el.

§ (Jogkövetkezmény)

(1) Az a párt vagy jelölt, aki a plakátszabályokat vagy közmédia megjelenési szabályokat megsérti, figyelmeztetés után pénzbírsággal sújtható, ismételt vagy súlyos jogsértés esetén a kampánytevékenység korlátozása, illetve a választáson való részvételhez való jog ideiglenes felfüggesztése is alkalmazható.

VIII. Fejezet – Záró rendelkezések:

(1) A törvény hatálybalépése után minden, a választási eljárásról szóló jogszabályt módosítani kell annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a jelen törvény előírásainak.
(2) Az Országgyűlés évente felülvizsgálja a választási eljárás hatékonyságát és a törvény gyakorlati alkalmazását. Az Országgyűlés fokozhatja, de nem csorbíthatja a jelen törvényben megfogalmazott népakarat rendszeres és arányos érvényesülését.

(3) A jelen törvény első alkalmazására a soron következő országgyűlési választás során kerül sor, melyben az első 88 választókörzetben kerül sor választásra.

Magyarázó indokolás a Törvényjavaslat az Országgyűlési Választások Új Rendszeréről

Ez a törvénytervezet olyan választási rendszert hozna létre, amely biztosítja a népakarat arányos érvényesülését és a politikai elszámoltathatóságot. A képviselők közvetlen társadalmi kontrollja erősíti a demokráciát, miközben a közvagyon, különösen a Magyar Nemzeti Bank vagyona, és az Állam vagyona kiemelt védelmet kap. A választásokat kétfordulós rendszerben tartják, ami növeli a versenyt és a választók döntéshozatali jogát. A törvény szigorúan korlátozza a közpénzek választási célú felhasználását, és megakadályozza a közvagyon magánérdekből történő átruházását. A mentelmi jog eltörlésével minden képviselő jogi felelősséggel tartozik a választók iránt. A törvény előírja a képviselők elszámoltathatóságát, és a pártokat szankcionálja, ha jogsértést követnek el választási kampány során. Az állami vagyon védelme mellett a képviselői mandátumokat és a pártlisták érvényességét is szigorúan szabályozza.

I. Bevezetés

A választási rendszer az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy a demokratikus államok biztosítani tudják a választók akaratának arányos és érdemi érvényesülését. Az Országgyűlési Választások Új Rendszeréről szóló törvényjavaslat célja, hogy a választási rendszer átlátható, igazságos, és a közjót szolgáló politikai környezetet biztosítson. A törvényjavaslat célja továbbá, hogy csökkentse a választási manipulációkat, megerősítse a képviselők elszámoltathatóságát, és elősegítse a közpénzek átlátható felhasználását.

II. A törvény célja

A törvény célja egy olyan választási rendszer bevezetése, amely biztosítja:

• A népakarat arányos érvényesülését: A választási eljárás úgy kerül kialakításra, hogy a választások eredményei tükrözzék a választók szándékát, miközben biztosítja a kisebbségi vélemények képviseletét is.
• Politikai elszámoltathatóság növelése: A képviselők és politikai pártok közvetlen felelősségre vonhatóságát szavatolja.
• Közvagyon védelme: Az állami vagyont minden esetben a közérdeket szolgáló módon kell felhasználni, a törvények megakadályozzák a közvagyon magánérdekek szolgálatába állítását.
• A választások digitális korszerűsítése: A technológiai fejlődésnek megfelelően a törvény előirányozza a digitális szavazás és a blokklánc-alapú rendszerek alkalmazását a választási eredmények hitelesítése érdekében.

III. Az alapelvek kifejtése

A választás tisztasága, átláthatósága és méltányossága

A törvény alapvetően a választás tisztaságának megőrzésére épít, különös figyelmet fordítva a választási kampányok szabályozására, valamint a közpénzek és kampányfinanszírozás átláthatóságára. Az etikai kódexek és a szigorú kampányfinanszírozási szabályok célja, hogy megelőzzük a politikai manipulációkat, és biztosítsuk, hogy a választási kampányok ne a pénz, hanem a politikai programok és a választók akaratának érvényesítéséről szóljanak.

A közpénzek védelme és transzparenciája

A törvény az állami vagyonnal való visszaélés megakadályozását helyezi előtérbe, biztosítva, hogy közpénzt sem választási célú kampányokra, sem politikai pártok magánérdekére ne lehessen felhasználni. Ezzel a lépéssel a közpénzek elherdálásának megakadályozása és a politikai tisztesség megteremtése a cél.

A politikai elszámoltathatóság növelése

A törvényjavaslat szigorítja a politikai pártok és képviselők elszámoltathatóságát, és előírja a pártok számára a választói és kampányfinanszírozási információk nyilvánosságra hozatalát. Az átláthatóság növelésével a választók jobban átláthatják a politikai folyamatokat és felelősségre vonhatják a képviselőiket.

IV. A választási rendszer jellemzői

Képviselők száma és megoszlása

A törvényjavaslat előírja, hogy az Országgyűlés 386 tagból álljon, amely 176 egyéni választókerületben és 210 listás mandátumot jelent. A listás mandátumok kompenzációs rendszer szerint oszlanak meg, az egyéni választókerületek választási eredményei alapján. A cél az, hogy a választások eredményei arányosan tükrözzék a választói akaratot.

Kétfordulós választási rendszer

A törvényjavaslat a választási rendszert kétfordulós rendszerre módosítja, amely biztosítja, hogy az egyéni választókerületekben csak azok a jelöltek jussanak tovább, akik valóban támogatottságot nyernek a választóktól. Az első fordulóban az a három jelölt jut tovább, akik a legtöbb szavazatot kapják, és a második fordulóban közülük kerül ki a győztes. Ez segít elkerülni a választási csalásokat és biztosítja, hogy a választók véleménye ténylegesen érvényesüljön.

V. A választási kampány jogsértései és azok szankcionálása

A törvény szigorú szankciókat vezet be azon pártok és politikai szereplők számára, akik jogsértéseket követnek el választási kampányaik során. A közpénzek kampánycélú felhasználása, az állami források választási célú felhasználása súlyos választási jogsértésnek minősül, és szankciókat von maga után, beleértve az országos listák állításának tilalmát a következő választásra.

VI. A jelöltekre vonatkozó feltételek

A törvényjavaslat szigorú kritériumokat állít a választásokon induló jelöltek számára. A jelölteknek magyar állampolgárnak kell lenniük, betölteniük kell a 18. életévüket, és nem lehet jogerős tiltottságuk. Ezen kívül a törvény előírja, hogy a jelöltek nem tölthetnek be egyházi tisztségeket, nem lehetnek vallási vezetők, és nem lehet más összeférhetetlen tisztségük.

VII. A törvényjavaslat hatása és várható eredményei

A törvényjavaslat célja, hogy egy tisztább, átláthatóbb és igazságosabb választási rendszert alakítson ki, amely biztosítja a választók akaratának hatékonyabb érvényesülését. A kampányfinanszírozás és a közpénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzésével csökkenthetők a politikai manipulációk és a választási csalások. Az új rendszer elősegíti a politikai elszámoltathatóság növelését, miközben biztosítja, hogy a képviselők és a politikai pártok felelősségteljesen képviseljék a választók érdekeit.

VIII. Záró megjegyzések

A választási rendszer átalakítása elengedhetetlen a politikai kultúra megújításához, a közvagyon védelméhez és a demokratikus intézmények megerősítéséhez. A törvényjavaslat elősegíti a választók bizalmának helyreállítását a politikai rendszeren belül, biztosítja a választások tisztaságát és megakadályozza a közpénzek magánérdekek áldozatává válását. Az új rendszer a korszerű technológiai fejlesztések felhasználásával biztosítja a választási folyamatok gyorsaságát, átláthatóságát és biztonságát.